Meseország azé, aki ledarálja? – A tolerancia nem azt jelenti, hogy elfogadjuk a gyűlölködést
A könyvpusztítás a történelem legsötétebb korszakait idézi. Hadd vehessen mindenki olyan könyvet, amilyet szeretne!
A könyvpusztítás a történelem legsötétebb korszakait idézi. Hadd vehessen mindenki olyan könyvet, amilyet szeretne!
És nem csak az iskolákban. De ott nagyon. Mert a gyerekek mindent eltanulnak tőlünk.
Talán sosem övezte annyi bizonytalanság az iskolakezdést, mint idén. Ez hat a pedagógusokra, a szülőkre, a gyerekekre – az egész rendszerre. Éppen ezért talán sose volt olyan fontos az otthoni önbizalomtuning, mint most, 2020 őszén. Erre ad tényleg nagyon hasznos tanácsokat dr. Gyurkó Szilvi két pszichológus segítségével.
„A kocsiban úgy éreztem, hogy kiszálltam a testemből, és csak kívülről figyelem az eseményeket, mint egy filmben. Néztem azt a szerencsétlen párt, ahogyan sírva, szótlanul utaznak, és rettenetesen sajnáltam őket, de nem akartam elhinni, hogy ezek tényleg mi vagyunk. Fiatalok vagyunk, egészségesek, szeretjük egymást, vártuk ezt a babát, akivel eddig minden rendben volt. Velünk ez nem történhet meg.”
Nem a pucsító-tekergő tinik látványa a legsokkolóbb ebben a filmben. Hanem:
Nincs mese, megbabonáztak minket. A kérdés az, így akarunk-e maradni… vagy felvesszük a kesztyűt. Ha utóbbi mellett döntünk, akkor meg kell értenünk, hogyan is működik a varázslat! Íme:
Munkahelyi bántalmazást átélni olyan, mint amikor elfogy a levegőd. Mintha folyamatos feszítés lenne a testedben, ami nem ereszt – még akkor sem, ha már otthon vagy, biztonságban. Veletek is előfordult már?
Két egészen különböző életút, amelynek közös állomása a nevelőanyaság. Két fantasztikus nő, ismerjétek meg a történetüket!