Körülöttem egyre több a hippi – teszi fel a kérdést szerzőnk –, vagy általános jelenség, hogy mind többen próbálkoznak meg a vidéki termelői léttel, hogy egészségesebb táplálékhoz jussanak, vagy egy esetleges klímakatasztrófát nagyobb eséllyel vészeljenek át? No de mi történik, ha a városi ember nekilát gazdálkodni?
Szemüvegkeret hagymahéjból, ülőlap fenyőtűből, lámpa narancshéjból és váza kávézaccból. Zala Zsófi formatervező a növényi hulladékokban nem szemetet, hanem kihívást és tengernyi lehetőséget lát.
Vannak, akik szerint David Attenborough SEM igazi környezetvédő, sőt, inkább kártékony. Bizony.
Menekülne, de a busz nem akadálymentes. Szennyezett területen él, mert másra nem futja. A legnagyobb hőségben is az aszfalton robotol. Velük ki törődik? Ha nem csökkentjük a társadalmi egyenlőtlenségeket, óriási veszteségeink lesznek.
Komposztálni hasznos és jó. És akkor sem kell lemondani róla, ha nem családi házban élünk. Szerzőnk hasznos tippjei következnek:
Lelkileg is megterhel minket a hőség vagy a szmog, a természeti katasztrófákról nem is beszélve. Hogyan készüljünk a ránk váró kihívásokra? Szakértők szerint egyéni és közösségi szinten is sok a teendő, ha boldogulni akarunk.
Mintha csak a magyar népmesék egy különösen kedves epizódja lenne ez az okos és szorgalmas lányról, aki a szíve mélyén pontosan tudta, mit szeretne az élettől, és addig járt utána, amíg meg nem valósult a legszebb álma. Az erdélyi Jánosi Matilda történetét Kégl Ági hozta el nektek.
Kristóf és Nimi egy rendhagyó karácsonyi ünneplés után nagy elhatározásra jutott: „Egy esztendőn át, jövő karácsonyig nem vásárolunk semmit, amire nincs feltétlenül szükségünk.” Hogy miért és hogyan szeretnék ezt megvalósítani, azt elolvashatjátok itt:
