„Fogta az apja a gyereke karját, és a vénájába szúrta a heroinnal teli fecskendőt” – Tamás története
Egy fiú, akinek a saját apja tette tönkre örökre az életét.
Egy fiú, akinek a saját apja tette tönkre örökre az életét.
„Rengeteg barátom visszaesett, de éppen ezért én résen vagyok. Volt például, hogy egy hétig rossz volt a hangom, köhögtem, és az orvos felírt egy gyógyszert. Azonnal hívtam a Csernust, hogy ezt szedhetem-e, ő meg azt mondta: dehogy, eszedbe ne jusson. Ismerek olyat is, aki a mai napig rajta van a gyógyszeren, pedig már ötvenévesek vagyunk, nőjünk már fel, könyörgök! Nem vagyunk már gyerekek.” – Szabó Győzővel és Herendi Gáborral a függőségről és az új filmjükről beszélgettünk.
Lehet valami szórakoztató, ami az emberi gyötrelemben dagonyázik, és tele van vérrel, mocsokkal meg fekáliával? Lehet!
Egy volt szerhasználó az óév legvégén mutat rá arra, mennyit nyert azzal, hogy elhagyta a drogot.
Hogyan fejeznéd be ezt a mondatot: „Soha többé…”?
Ahogy mondani szokás, mint Münchausen báró, ő is a saját hajánál fogva húzta ki magát a mocsárból. Csak ő tényleg.
Drogos volt, most segítő.
Hogy válik egy „jó házból való úrifiú” 20 évesen heroinfüggővé? Milyen volt Amerikában élni a Harvardi vendégprofesszor fiaként? Mi segített végül a leszokásban? – többek között ezekről beszélgetett Dudits Dénessel Zimre Zsuzsa.
„És Phil függő volt, még ha abban az időben nem is fogtam fel, hogy a függőség mindig lesben áll a felszín alatt, hogy a gyenge pillanatokban feltörjön és lecsapjon..."