Címke: India

A 40 éves Nina Kutina és két kislánya – 4 és 6 évesek – már egy hete éltek egy India déli részén található barlangban, amikor a helyi rendőrök járőrözés közben rájuk találtak. Az információk szerint a nő orosz állampolgár, akinek vízuma 2017-ben járt le. A barlangban a matracok és némi élelmiszer mellett több vallási kegytárgyat is találtak – bár Kutina azt állítja, nem spirituális okokból költöztek az erdőbe.

Bár a világ számos részén a nők lehetőségei korlátozottak, sőt gyakran a férjük vagy apjuk árnyékában, elnyomásban élnek, léteznek olyan közösségek is, ahol éppen a nők töltik be a vezető szerepet az élet számos területén. A matrilineáris társadalmakra jellemző, hogy a család nevét és a vagyont is a lányok öröklik, és ők viszik tovább. Sőt, olyan különleges hagyományokkal is találkozhatunk, mint a „sétáló házasság” a Kínában élő moszuók körében.

Baktay Ervin sokféle utat járt be: festőművészből lett keletkutató, „indián főnök”, fordító, muzeológus és egyetemi tanár. Megszállott tudós volt, de sokszor spirituális élményeit is beleírta máig érvényes, gazdag életművébe.

Shaheen Parveent az apja mindig felvitte a háztetőre, hogy együtt nézhessék a madarakat az égen. Az Ódelhiben élő nő ma már több mint száz galambról gondoskodik, akikkel versenyekre is jár. Bár tehetségét sokan elismerik, bőven akadnak kritikusai is, akik rendre azt hangoztatják: nő nem lehet kabootarbaaz.

„Nem elefántháton járunk dolgozni, nem mindegyikünk jógi, nem bambuszkunyhóban lakunk a dzsungel közepén, és imádjuk a pizzát. Ugyanúgy élünk, mint ti” – mondta Rayan, egy párszi srác az esküvőn, amikor arról mesélt, hogy milyen félreértésekkel találkozott eddig a nyugatiak részéről. Pár hét indiai kóborlás után pedig rájöttem, hogy ez részben igaz, részben nem, de az biztos, hogy amit mi magyarok, sőt megkockáztatom, hogy a legtöbb európai gondol az országról, az általában téves – írja Rosta Judit, aki nemrég tért vissza Indiából, és most arról mesél, milyen egy hindu esküvő.

A Gettómilliomos Jamaljának kilenc kérdésre kell válaszolnia a húszmillió rúpiás nyereményért. Úgyhogy hoztunk neked kilenc izgalmas tényt a filmről, hátha egyszer belekerülsz egy olyan kvízműsorba, ahol épp ezeket fogják kérdezni! (A szerző, Fiala Borcsa innen üzeni: ez esetben felezünk!)

Tudtad, hogy Európa egyik első jógaiskolája Budapesten nyílt meg a múlt század negyvenes éveinek elején? Az alapítóknak: az indiai Selvarajan Yesudiannak és Haich Erzsébet szobrászművésznek el kellett hagynia az országot, de örökségük itt van velünk most is a jógaórákon. Olvassatok erről a két nagyszerű emberről!

Indiában óriási gond a túlnépesedés. Ennek egyik oka, hogy a fogamzásgátlás szinte kizárólag a nőkre hárul. Ahogy a gyereknevelés is. Fejes Flóra arról írt, vajon a művi meddővé tétel javíthat-e a helyzeten:

„Az egészségügyi szakemberek már évtizedek óta tudják, hogy a rossz levegőminőség növelheti a szívbetegségek, a sztrók, az alsó légúti fertőzések, a tüdőrák, a cukorbetegség, a demencia, a mentális betegségek és a koraszülés kockázatát. De a probléma valódi mértéke – például, hogy a légszennyezettség az erős dohányzásnál is nagyobb kockázatot jelenthet – csak most válik világossá.”

Indiában korábban kezdődtek azok a nőjogi megmozdulások, amiket ma már gyűjtőnéven #metoo-mozgalmaknak szoktunk nevezni, de az eredményeik sajnos még mindig nem jelentősek. Az országban ugyanis olyan hátrányos helyzetben vannak a nők a férfiakhoz képest, hogy gyakran még a saját családjuk is veszélyezteti a testi épségüket, vagy akár az életüket is.