Így nem készítettem fel a gyerekeimet az önálló életre – anyai levél
A kímélet néha visszaüt. Kijózanító levél egy anyától a gyerekeinek és önmagának is.
A kímélet néha visszaüt. Kijózanító levél egy anyától a gyerekeinek és önmagának is.
Minden, a gyerekünkről szeretettel megosztott kép és videó ellopható, aminek súlyos következményei lehetnek. Ennek ellenére a gyerekek magánéletét még most sem védi kellőképpen a környezetük. Erre mutat rá egy sokkoló videó, amelyben egy Ella nevű lány beszél a szüleihez.
Még soha nem volt ennyire traumatikus gyereknek lenni, mint a tavalyi évben, áll az UNICEF közleményében. A háborúk és fegyveres konfliktusok iszonyatos pusztító hatással voltak a gyerekekre, ez pedig elfogadhatatlan.
Tóth Flóra lányai előtt már lelepleződtek a Nagy Ünnepi Titkok, de azért még senki nem mozog otthonosan ebben az új helyzetben. Elmeséli, hogyan tervezik így az ünnepet.
„Cuppant, majd kedves, semmihez sem hasonlítható gyerekszájszag csap meg. Vajon mikor növi ki? Egyik nap még van, és másnap már sehol?”
Al Ghaoui Hesna, Földes András és más ismert haditudósítók beszéltek az UNICEF rendezvényén arról, mit tesz egy gyerekkel a háború: akkor is, ha épp arra kényszerítik, hogy katonaruhát öltsön.
„Írj fogalmazást a nyaralásodból” – jó szándékú ötlet a pedagógustól, hogy egy kicsit megkönnyítse a gyerekek átmenetét a nyári szünetből a szürke őszi hétköznapokba. Ám az elmúlt években annyit változott a nyaralások anyagi vonzata, hogy már egyáltalán nem biztos, hogy egy átlagos anyagi hátterű család eljut nyaralni, és aki ilyen helyzetben van, annak ez a feladat nagyon rosszul is eshet.
A stressz hiába tűnik felnőtt dolognak, az újszülöttek életének is a része. Mennyire tanulható a kezelése, és mi múlik a szülőn? Geist Klára családterapeutát kérdezte Tóth Flóra.
A testvérkonfliktusoknak vicces oldaluk is lehet: szülők mesélnek egymás elől elszívott levegőről, rossz irányba történő nézésekről, tudás- és játékmegosztásról. Meg még számos olyan kérdésről, amiről végképp nem gondolnád, hogy vita tárgya lehet a gyerekek között.
Mit mondunk egy gyereknek, ha elveszíti egy közeli családtagját, szerettét? Ki dönt arról, hogy részt vehet a temetésen? Mennyire tudjuk kipárnázni a veszteséget a gyerekeink számára, és főleg hogyan?