Dolgok, amiket senki nem árul el neked, mielőtt szülővé válnál
Te mivel egészítenéd ki ezt a listát?
Te mivel egészítenéd ki ezt a listát?
A közös napló a köldökzsinór két végéről folytatódik. Miközben Panni igyekszik beilleszkedni az amszterdami egyetemi életbe (és visszaszerezni a biciklijét), addig Eszter az ötös buszon sírdogál. És közben mosolyog. És sírdogál… Olvasd el a naplójukat:
Lehetne találós kérdés is: miről ventilál négy szülő szeptember első napjaiban? Naná, hogy az iskoláról! A WMN Mindent bele! podcastban Fiala Borcsa, Kurucz Adrienn és Szabó Anna Eszter mesélnek Tóth Flórának arról, hogy milyen szülőként belevágni egy újabb tanévbe.
„Én is elhatároztam, hogy tutibiztosan nem fogok lehányt pólóban agonizálni az újszülöttel a mellemen, aztán mégis megesett, és a legdurvább, hogy egyáltalán fel sem tűnt.” Szóval csak óvatosan azokkal az „én aztán SOHA…” kezdetű kijelentésekkel!
Szülővé válni azután, hogy lemondtál róla…
Több mint egy év lazább-szorosabb összezártság még a legbékésebb család legbékésebb tagjaiból is ki tudja hozni az „állatot”, sajnos a szó nem túl jó értelmében is. Sok többgyerekes szülő tapasztalata a jelenlegi helyzetben az, hogy a testvérek gyakran – jobb híján – egymáson vezetik le a feszültséget. De vajon normális, hogy egész nap egymást ba… izé, szívatják, gyepláják, pisztergálják?! (Igen.)
Azt hiszem, soha jobbkor nem kaphatnánk praktikus tanácsokat arra nézve, hogyan lehet az ép eszünket megőrizve, tudatosan jelen lenni a gyerekeink életében. Megérkező-gyakorlat, érzelmi parkolóóra-töltés, hálacsengő, képkeretezés, felhőrajzolás… és további szemléletformáló ötletek.
Vajon a szülőség tényleg tanulható? És ha igen, melyek a legjobb „tankönyvek”? Dudics Emese megosztja veletek az ő öt kedvencét.
Ma már talán fel se kapjuk a fejünket, ha egy amerikai filmben a szereplők egy „szeretlek”-kel köszönnek el egymástól, akkor is, ha csak kiszaladnak a boltba. Megszoktuk, holott korábban ez mifelénk szokatlan jelenség volt. Ma már talán nem annyira az. Olvassátok el Tóth Flóra izgalmas írását a generációk különböző érzelemkifejezési módjáról, Hollywood hatásáról, a szavak erejéről, és arról, hogy a szakértőink szerint jó-e az nekünk, ha a „szeretlek” az új „szia”.
Ha egyenlőségre vágytunk, hát íme: a mai férfiakat majdnem ugyanannyira nyomasztják a kinézetükkel kapcsolatos kérdések, mint a nőket, és sokkal több nő él át a férfiakhoz hasonlóan egzisztenciális szorongást, mint korábban. Mi lehet ebből a kiút?