Julia Hill 1997-ben úgy döntött, feladja korábbi hétköznapi életét. Felköltözött egy fa tetejére, ahonnan aztán két éven át nem jött le. Azért tette ezt, hogy a fát és a körülötte lévő fenyőerdőt megmentse. Rendkívüli kitartásának meg is lett az eredménye.
Körülöttem egyre több a hippi – teszi fel a kérdést szerzőnk –, vagy általános jelenség, hogy mind többen próbálkoznak meg a vidéki termelői léttel, hogy egészségesebb táplálékhoz jussanak, vagy egy esetleges klímakatasztrófát nagyobb eséllyel vészeljenek át? No de mi történik, ha a városi ember nekilát gazdálkodni?
A férfiak 16 százalékkal több szén-dioxid-kibocsátásért felelősek, mint a nők – pedig csak 2 százalékkal költenek többet. Mi ennek az oka?
A Balaton jelenéről, jövőjéről, a vízháztartási mérleg két serpenyőjéről, a tó regenerálódási képességeiről, és a felelősségvállalás különböző szintjeiről dr. Anda Angélát, a keszthelyi Georgikon Campus egyetemi tanárát kérdezte Ihász Nóra.
A brit természettudósnak fontos szerepe volt abban, hogy a teniszlabdák elnyerjék mostani színüket. Ami a zöld… vagy inkább a sárga? Bár a pontos válasz régóta vita tárgya a sportág kedvelőinek körében, az egyre inkább látszik, hogy a rövid életű teniszlabdák újrahasznosítására jobban oda kellene figyelni: ugyanis évi több millió darab végzi belőlük a kukában.
A kémiai fényvédők súlyos természetkárosító hatása mellett az egészségünkre is súlyos csapást gyakorolhatnak. Cink-oxidtól oxibenzonig, nanorészecskéktől a korallzátonyokig: minden, amit a fényvédelemről tudnod kell.
A Föld bajnokai pályázatra beérkező ötletek rendkívül változatosak. Legyen szó bogárhotelről, tanösvényről, magaságyásokról vagy komposztálásról, minden lépés, minden gesztus számít.
De hogyan lehet megtanítani erre a gyerekeinket?
Sokan gondolhatják, hogy környezetvédelemmel foglalkozni csak személyes misszióból, a szabadidőben érdemes, legfeljebb kutatók dolgozhatnak azért a munkájukban is, hogy zöldebbek legyenek a mindennapok. Pedig már itthon is egyre több szakterületen képeznek fenntarthatósági szakembereket, akik saját területükön tudnak tenni mindannyiunkért.
Létezik egy olyan japán kisváros, ahol negyvenöt (!) kategória szerint válogatják szét a szemetet, és a lakosság még lelkes is. És ez nem vicc!