A textilipar az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág a világon – a fast fashion térnyerésének köszönhetően a ruhák élettartama lerövidült, és évente kb. 92 millió tonna textilhulladék kerül a kukákba. De hogy élhetünk fenntarthatóbb módon, ha nincsenek százezreink tervezői darabokra? Takács Dalma anonim ruha-alkoholistaként mesél saját apró, de mégis számottevő zöldítő törekvéseiről.
Magyarország vizeinek 90 százalékát eltékozoltuk, és sokfelé ma is pusztítás folyik helyreállítás helyett. Szendőfi Balázs dokumentumfilmje megérteti a nézővel, mi volna a megoldás és miért.
Valentin-nap alkalmából minden évben több száz millió rózsát importálnak csak Európába, ezek nagy részét az úgynevezett fejlődő országokban termesztik nagyrészt nők, naponta akár tíz–tizenhat órában, embertelen körülmények között. A rózsáit a hazai virágboltok jelentős része is Afrikából vagy Latin-Amerikából szerzi be. Minél olcsóbb, valaki más annál nagyobb árat fizet érte.
Az utóbbi időben nem győztük szidni a mögöttünk hagyott éveket, és szinte alig vártuk, hogy jöjjön az új év, a tiszta lap, hátha most végre jobb lesz. Bár valóban történtek szörnyű dolgok 2024-ben, és sok tekintetben egyáltalán nem tűnik biztatónak, ahogy az emberiség és a bolygó dolgai állnak, mi mégis összeszedtünk olyan történéseket, amik okot adhatnak a reményre.
Julia Hill 1997-ben úgy döntött, feladja korábbi hétköznapi életét. Felköltözött egy fa tetejére, ahonnan aztán két éven át nem jött le. Azért tette ezt, hogy a fát és a körülötte lévő fenyőerdőt megmentse. Rendkívüli kitartásának meg is lett az eredménye.
Körülöttem egyre több a hippi – teszi fel a kérdést szerzőnk –, vagy általános jelenség, hogy mind többen próbálkoznak meg a vidéki termelői léttel, hogy egészségesebb táplálékhoz jussanak, vagy egy esetleges klímakatasztrófát nagyobb eséllyel vészeljenek át? No de mi történik, ha a városi ember nekilát gazdálkodni?
A férfiak 16 százalékkal több szén-dioxid-kibocsátásért felelősek, mint a nők – pedig csak 2 százalékkal költenek többet. Mi ennek az oka?
A Balaton jelenéről, jövőjéről, a vízháztartási mérleg két serpenyőjéről, a tó regenerálódási képességeiről, és a felelősségvállalás különböző szintjeiről dr. Anda Angélát, a keszthelyi Georgikon Campus egyetemi tanárát kérdezte Ihász Nóra.
A brit természettudósnak fontos szerepe volt abban, hogy a teniszlabdák elnyerjék mostani színüket. Ami a zöld… vagy inkább a sárga? Bár a pontos válasz régóta vita tárgya a sportág kedvelőinek körében, az egyre inkább látszik, hogy a rövid életű teniszlabdák újrahasznosítására jobban oda kellene figyelni: ugyanis évi több millió darab végzi belőlük a kukában.
A kémiai fényvédők súlyos természetkárosító hatása mellett az egészségünkre is súlyos csapást gyakorolhatnak. Cink-oxidtól oxibenzonig, nanorészecskéktől a korallzátonyokig: minden, amit a fényvédelemről tudnod kell.