X, Y, Z... milyen nyugdíjas lesz belőlünk, a gyerekeinkből és majd az unokáinkból?
Csak a változás a biztos, na meg az, hogy előbb-utóbb mindannyian megöregszünk. Még a gyerekeink gyerekei is. Az a kérdés, hogy hogyan?
Csak a változás a biztos, na meg az, hogy előbb-utóbb mindannyian megöregszünk. Még a gyerekeink gyerekei is. Az a kérdés, hogy hogyan?
Kilátástalanság, hiábavalóság, jövőtlenség – és egyetlen bizonyosság: hogy mi az, amit NEM akar. Kétoldalú tükör egy Y generációs olvasónktól, ami akár (rendhagyó) motivációs levélnek is beillik.
Egyre mélyebben a pályakezdők gödrében, avagy a munkakeresés pszichológiája, Y generációs kiadás.
„ – Safranek, maga nem szeret engem. Valami azt súgja.
– Én szeretem önt, Mr. Teufel.
– Helyes. A beosztott szeresse főnökét – ez cégünk egyik alapelve.”
Hogy mi közünk egymáshoz? Nagyon is sok. Kíváncsi vagy, mi történt a hatodik Hello, WMN! esten? Nézd meg a videót!
„Szerencsére a mi korosztályunk szervezete meglehetősen szívós és ellenálló, és hozzá ott van még az úgynevezett Y generációs cinizmus, amely, ha úgy tetszik, segít a túlélésben. És – ami minden történés ellenére – konzerválja a humorérzékünket." Lilla, a WMN „dzsunija” írt egy jó kis vitaindítót. Olvassátok el!
Az évszázados rejtély nyomában. Talán most pontot tehetünk az ügy végére.
„Versenyben kell lenni, és pörgés van, szédülésig. Szó szerint." De azért szeretjük. Vagyis szeretik – ők, az Y generációsok. Mint például Péter, aki összeszedte, hogyan is érzi magát egy mai fiatal.