Bár azt mondják, a nőnap több szempontból irritáló ünnep („ezzel a szál virággal kívánunk jó egészséget a hölgyeknek”), mégis rávettük Kende Anna szociálpszichológust és Peer Krisztina gyerekpszichológust, hogy együtt értékeljük a nők és lányok magyarországi helyzetét. Milanovich Domi interjúja.
Izland a tökéletes példa arra, hogy a nemek közti egyenlőséghez többre van szükség a megfelelő rendeletek megalkotásánál.
Te is egymással versenyző spermiumokkal és türelmesen várakozó petesejttel írnád le az emberi megtermékenyítés folyamatát? Akkor figyelj:
A divat néha szolgává tesz, de fel is szabadít – társadalmi vonatkozásai pedig mindig izgalmas kérdéseket vetnek fel. Kanicsár Ádám András ezekről beszélgetett Lakatos Márk stylisttal:
Ha a nemi erőszakot sajnálatos, de némileg elkerülhetetlen dolognak állítjuk be, azzal elhárítjuk magunkról a felelősséget, és meg se próbálunk lépéseket tenni egy olyan társadalom megteremtése felé, amely nem tolerálja a szexuális abúzust.
Vajon tényleg nem tud rendesen kiteregetni? És mi lenne, ha hagynád, és nem „rendesen” teregetne ki – aztán kiderülne, hogy pont olyan jó az is?
Amikor Greta Gerwig Barbie-ja felfedezte, hogy a talpa nem ívelt, hanem lapos, úgy fogalmazott: „soha nem hordanék magas sarkút, ha a lábam ilyen alakú lenne”. De vajon igaza van Barbie-nak, és tényleg nem fogunk többé? Az új statisztikák szerint benne van a pakliban.
Kutatások szerint hajlamosak lehetünk túl hamar elkezdeni fegyelmezni a fiúkat ahelyett, hogy utánajárnánk, mi történik velük/bennük. Pedig sokszor csak nincs más eszközük kifejezni az érzéseiket, a nehézségeiket, mert a nemük miatt nem bátorítjuk erre őket eléggé.
Hat év után élete első, 28 órás anyaszabijára ment Kőrizs Kata. Megírta, mi vezetett idáig, és milyen volt az egyébként teljesen kompetens férjére hagyni a belázasodott gyereküket.
„A gyerekeket arra kell megtanítani, hogy hogyan gondolkodjanak, nem pedig arra, hogy mit gondoljanak” – vallotta Margaret Mead, aki gondolataival és állításaival messze megelőzte a korát.