Az elmúlt bő két évtizedben rengeteg művész, tudós, médiaszemélyiség állt ki az LMBTQ-emberek elfogadása mellett. Felismered, kiktől származnak az idézetek?
Az egyik első melegjogi aktivista volt a világon, mégsem tesznek róla említést a történelemkönyvek.
Angol szó is van rá, craftivism. Így hívják, amikor társadalmi változásokért kötsz, hímzel, varrsz. Olyan csaták ezek, amelyeket az egyenlőségért vívnak, rózsaszín tankokkal, fonalbombázással és rengeteg humorral. Most idehaza is be lehet szállni egy jó ügybe.
„Hiszem, hogy eljutottunk egy pontra, amikor nem tudják többé ellenünk hangolni az országot, bármennyire igyekeznek is!” – üzeni Steiner Kristóf, aki a héten Magyarországon járt, hogy részt vegyen az első vidéki Pride felvonuláson Pécsett, és arra biztasson minden „másképp gondolkodót”, másságot képviselő embert, hogy vállalja önmagát és a véleményét.
„Így lettem társtulajdonosa és szerkesztője az újságnak, amelynek alapítója magyar zsidók százait mentette meg a nácizmus karmaiból, és segítette Nimi nagypapáját – így közvetve a szüleit, és őt magát is – a hazatalálásban, a megbékélésben, a gyógyulásban és a családalapításban” – egy hihetetlen történet Kristóftól, és az ő „karmájáról”, sorsáról, vagy nevezzük bárhogyan.
Modern kori rabszolgaságban élő Fülöp-szigeteki nők, fociról álmodozó líbiai asszonyok, egy Down-szindrómás kislány, aki világhírű modell szeretne lenni, egy homoszexuális férfi, akit gyerekként kiközösítettek, de most nagy esélyt kap a művészi kibontakozásra, és egy koszovói kisfiú, aki kómába esett nővérein próbál segíteni. Öt elképesztő történet az ötvenből. Both Gabi ajánlója.
„A kutatások alapján Norvégiában a legalacsonyabb a visszaeső bűnözők aránya. Ennek pedig az az oka, hogy nemcsak az utánkövetés jól szervezett, hanem a társadalomba való visszailleszkedés érdekében jól is bánnak a rabokkal, ugyanis felismerték, hogy a méltatlan körülmények a reintegráció ellen dolgoznak, és ez senkinek sem jó.”
Vajon mit tanított egy patriarchátusban nevelkedett pakisztáni férfinak a feminizmusról saját lánya, a Nobel-békedíjas Malala? Ziauddin Júszafzai megírta, mi pedig szemléztük.
„Tenni kellene már végre valamit. A demokráciáért, az alapvető értékekért, az emberiségért, a gyerekeinkért és a jövőért. Önmagunkért." Dr. Gyurkó Szilvia falakról, szögesdrótról, könyörületről, demokráciáról, a gyerekekről. Magunkról, nekünk...