„Láttam nemzedékem legjobb elméit az őrület romjaiban, hisztérikusan lemeztelenedett éhezőket, a néger utcákon vonszolva magukat hajnalban egy mérges belövés tűjét áhítozva.” A költemény, ami nemcsak rengeteget tett a szólásszabadságért, de megnyitotta az utat más, korábban obszcénnak bélyegzett könyv számára is.
Amióta karanténba vonultunk, egy kicsit gyakrabban vagyunk kénytelenek leguggolni. Egy kicsit gyakrabban, mint ahányszor kényelmes volna. Ha törpék nem is lettünk, de legalábbis érezzük: nem vagyunk óriások.
Tudtad, hogy ma van a költészet világnapja?
Ódákat írunk róla, aztán telehajigáljuk szeméttel, és nem vigyázunk rá. Pedig nincs csodásabb egy jó tiszai nyaralásnál!
Vajon privát lenne a profilja, ha ma élne Kölcsey, vagy mindenki az ő posztjait osztaná?
Mi a fontos? Hogy szép legyen a vers? Vagy az, hogy megmentsen egy életet?
Két ember, akinek sokkal több köze van egymáshoz, mint gondolnánk: Marsalkó Dávid az idén 15 éves Halott Pénz zenekar frontembere és Nyáry Krisztián író, kommunikációs szakember jó és rossz szövegek hatásáról, betárcsázós interneten nézett szexképekről… és mindenről, ami a kettő között van. Itt a friss WMN Popfilter megint egy izgalmas beszélgetéssel:
Rupi Kaur pársoros Instaversei – amiket több millióan olvasnak a világban – vajon költészetnek számítanak-e?
„A lélek egyre többet elvisel, holtak között hallgatag ballagok.”
Komoly költő nem posztol Instára? Már miért ne posztolna?