Címke: rasszizmus

„Egyrészt azért nem szeretek iskolába járni, mert le szoktak engem cigányozni. (...) De szeretek tanulni. (...) Többre szeretném vinni” – kutatás mutatja be, milyen az oktatás az ország északkeleti, leszakadó térségeinek egyes iskoláiban.

Botrányba keveredett a Meta. A Reuters megszerzett egy belső dokumentumot, amiből kiderült: a cég chatbotjai meglehetősen aggályos módon működtek. A rendszer például gond nélkül generált erőszakos jeleneteket, tett furcsa megjegyzéseket gyerekek testére, sőt, rasszista gondolatokat is megosztott.

Függetlenül a nemi vagy hormonális különbségektől, a színes bőrű nők – és különösen a fekete nők – gyakran szembesülnek olyan sztereotípiákkal, amelyek férfiasnak címkézik őket. Gondoljunk csak Serena Williams vagy a kosárlabdasztár, Brittney Griner pályafutására.

Lajhóné Tóth Andrea az edelényi cigánytelepen nőtt fel, a három gyerekét pedig nagyon nehéz körülmények között nevelte a miskolci Muszkás telepen. Munka és család mellett szerezte meg az érettségit, majd végezte el az egyetemet úgy, hogy nagyon sokszor kellett árral szemben úsznia.

Nemcsak az első fekete nemes volt Franciaországban, hanem kora egyik legnevesebb zeneszerzője, legvirtuózabb hegedűművésze, aki nem mellesleg a kardot is kiválóan forgatta. De hogyan lesz egy karib-tengeri rabszolganő fia francia nemes és a korszak egyik legsikeresebb zeneszerzője?

Sárát születésekor a kórházban hagyták, de szerencséje volt, ugyanis azonnal örökbe fogadta egy második kerületi házaspár. Azzal, hogy egyesek szerint ő nem olyan, mint a többiek, először általános iskolában szembesült, amikor egy osztálytársa a szemébe vágta: „te cigány vagy”. Ma táncterapeutaként már a kirekesztés ellen dolgozik.

Egy ünnepi nagy veszekedésbe transzportálja a nézőt az erdélyi származású Kincses Réka rendező. Terítéken minden hagyományos fogás: kultúrák közti különbségek, rasszizmus, migránsozás, háborús helyzet és kisebbségi lét. Sírunk és nevetünk egyszerre, ahogy magunkra ismerünk.

Elsőajtós járat címen nyílt kiállítás a Mátyás téri Kesztyűgyár Galériában, mely a cigányság önreprezentációjának fájó hiányáról is szól.

Tracy Chapman világhírű slágere, a Fast Car első nagy sikerét egy malőrnek köszönheti, az utolsót pedig egy gyakran kirekesztő műfaj képviselőjének.

Egy elnyomó rendszerben bárki feláldozható, de bűnbak általában a legkiszolgáltatottabbakból lesz – a propagandagépezet működéséről is szól az új szlovák–cseh–német film, az Áldozat.