Címke: Egyiptom

A női ábrándképek között ott szerepel ősi sztereotípiaként a keleti herceg, aki egzotikus, dúsgazdag, és tenyerén hordozza szíve választottját. Erre a sztereotípiára könyvek és filmek sokaságát húzták rá, pedig a valóság közel sem mindig ilyen mesés (ahogy más kultúrákban sem). Mert például egyiptomi királynénak lenni még a XX. század elején is alárendeltséget, kiszolgáltatottságot, és rengeteg megaláztatást jelentett.

A fajjúmi múmiákat a családi szentélyben állították fel, s hogy emlékezhessenek az arcukra, egy festett portrét kötöztek bele a testet körbeölelő bandázsba. Általában csak több generáció elteltével temették el őket a sivatag homokjába, amikor már senki sem emlékezett arra, kik voltak ők.

A hieroglifák megfejtője, bár kivételes képességekkel rendelkezett, nem volt könnyű természetű ember: végül halálba hajszolta magát a túlzásba vitt tudományos munkával.

Bár régésznek lenni más, mint az Indiana Jones-filmekben, nem kevésbé izgalmas hivatás. Ráadásul régre nyúló hagyománya van annak, hogy magyar kutatók Egyiptomban dolgoznak. Múltbéli és jelenlegi ásatásokról kérdezett régészeket Simon Eszter.

Egyistenhit, Szentháromság: vajon honnan erednek ezek a fogalmak? Hogyan kapcsolódik hozzájuk az Ehnaton fáraóhoz köthető napkultusz? Izgalmas időutazásra hívunk:

Szerintetek melyik volt a legdurvább a cikkben felsoroltak közül?

Vajon miért macskafejűek az istennők? És miért kísérgetik őket macskafélék? Hogyan kapcsolódnak a macskák a nőiességhez? Izgalmas utazás az ókorba Miklya Luzsányi Mónikával:

Nefertiti (vagy Nofertiti) híres mellszobrát, amely 111 évvel ezelőtt került elő a sivatag homokjából, mindenki ismeri. De azon, hogy ki volt ez a titokzatos asszony, még a tudósok is vitatkoznak.

A múmiák napjainkban felbecsülhetetlen értékű műkincsek. De ez nem volt mindig így.

Hogy a poligámia átok-e vagy áldás, nézőpont kérdése. Érdekes gondolatok a témában egy muszlim hitre tért magyar lánytól.