Kultúrsokk akkor is éri, érheti az embert, ha több év külföldi élet után tér vissza Magyarországra. Hogyan élték meg ezt azok, akik Kanadából, Angliából, Svédországból vagy Norvégiából költöztek haza? Mi volt számukra a legmegrázóbb? És mi az, amiben változtak a külföldi élet során? Pszichológus vendégszerzőnk velük beszélgetett.
Kultúrsokk akkor is éri, érheti az embert, ha több év külföldi élet után tér vissza Magyarországra. Hogy élték meg ezt azok, akik Kanadából, Angliából, Svédországból vagy Norvégiából költöztek haza? Mi volt számukra a legmegrázóbb? És mi az, amiben változtak a külföldi élet során? Pszichológus vendégszerzőnk velük beszélgetett.
Ma minden negyedik terhesség vetéléssel vagy gyermekhalállal ér véget. „A nők nagy része a saját kudarcának éli meg, ha nem tud egészséges, életképes gyereket hozni a világra. Mintha ők erre nem lennének képesek, mert selejtek volnának. Ez pedig különösen erős egy olyan családban, ahol a túlélésnek extra jelentősége van, mert tudvalevő, hogy nem mindenki él túl. Nekem a legfontosabb az volt, hogy Martha hogyan érti meg, hogy ő nem selejt, és hogyan tudja megfogalmazni – az anyja ellenében is –, hogy ami történt, az őt erősebbé tette” – mondja Wéber Kata, a Pieces of a Woman írója. Olvassátok el Gyárfás Dorka interjúját, amelyhez exkluzív képeket is kaptunk!
Így kerülhet a gyereked igazán közel egy másik kultúrához.
„Azt a sok mosolyt és boldogságot, amit itt megéltél, vidd haza Magyarországra” – mondta Szűcs Péternek az egyik külföldi vendéglátója. És hogy még mi hangzott el a tegnapi estünkön? Íme, a beszámoló, rengeteg képpel:
„Bárhová megyek – Kolumbiától Párizsig –, a helyiek életét szeretném élni a nap minden percében.”
Amerikába gyulai kolbászt csempészett, Kínában rozsdás ollóval vágták össze neki a levestésztát, Afrikában pedig önkiszolgáló bankautomatának nézték a kézitáskáját. Vendégbloggerünk a kultúrsokk-kezelés nagymestere, és nem cserélne senkivel.