Mi a teendő, ha úgy érzed, közeli hozzátartozód, barátod, kollégád nincs jól? Ha azt látod, hogy olyan irányba halad, amivel rosszat tesz magának? Hogyan segíthetsz, meddig terjed a kompetenciád? Mi van, ha a segítő szándék rosszul sül el? Szabó Anna Eszter édesanyjával, Kazimir Ágnes pszichológussal erről beszélgetett. Olvassátok el!
„Nem az az igaz barát, aki biztosan felveszi a telefont, és eljön, ha az éjszaka közepén hívjuk, hanem az, akinek merjük tárcsázni a számát hajnali kettőkor anélkül, hogy szégyellnénk magunkat.”
A szülővé válás a régi barátságok utolsó koporsószöge? Néha sajnos igen. Elmélkedés a felnőttkori barátságok elmúlásáról és megmaradásáról.
„Igaz barátság az, amikor letörlöm a könnyeit, és nem gondolok arra, hogy taknyos lesz a zsebkendőm” – Pszichológus szakértőnktől, Kazimir Ágnestől idéztünk, aki azt is elmondja, mit jelent az, hogy toxikus barát, és hogyan ismerhető fel, hogy egy barátság nem valódi:
„Nemet mondani arra, amikor valaki jobban kedvel téged és a társaságod (nem romantikus értelemben), mint te az övét, és amikor azt szeretné, hogy a barátja legyél” – nem egyszerű feladat.
A lánybúcsú nem egy életszakasz lezárásáról szól, hanem azokról, akikkel mindezt megélted.
„A 25 éves Doffek Gábor egyetlen hetétől valószínűleg kórházba kerülnék ma” – vallja szerzőnk, aki végtelen hálával gondol vissza arra az időszakra, amikor fesztiválokon és házibulikon, edzéseken és kémiadolgozatokon át kovácsolódtak össze a barátaival, létrehozva azt a véd- és dacszövetséget, ami nélkül ma üres lenne az élete.
Egy kicsi dobozolás, egy kicsi masszázs, hogy meglegyen a balansz…
„A bántalmazónak nincs patája, sem kecskeszarv a fején, és bármilyen hihetetlen, az esetek túlnyomó többségében nem »csak« rossz. Általában van egy halom szerethető tulajdonsága is.” Ezért könnyű beleszeretni, és ezért nehéz kilépni ezekből a kapcsolatokból.
Barátra lelni valakiben ugyanolyan nehéz, mint megtalálni az igaz szerelmet.