A legjobb barát mítosza az óvodától kísér(t) minket
Mindenkinek kell egy legjobb barát. Vagy mégsem?!
Mindenkinek kell egy legjobb barát. Vagy mégsem?!
Tudtuk, ez az este a bizonyítéka annak, hogy nem vagyunk már gyerekek, sem kamaszok, ez itt bizony már a felnőttség küszöbe, amit mindannyian át fogunk lépni.
Koncertjegy, mellszívó, ragadós melltartó, kenderültetvény (na, nem olyan!) – lássuk, mivel csináltak jó vásárt az olvasók!
Fika az orrhegyen, rossz szag, leevett ing… Mindenki látja, csak az nem, aki majd rosszul érzi magát miatta.
Válasz nélkül hagyott üzenetek és átbeszélt éjszakák. Ismerős?
Valójában nagyon hasonlóan működünk, mint a kutyák – csak nem tudunk róla.
Ilyen, amikor egy álom valóra válik, és közben az ember rájön, mi az, hogy „választott család”.
Te hány igazi jó barátot tudhatsz magadénak? És tudod-e, ezen felül hányféle barátság létezik még az életedben? Fiala Borcsa tudományos alapossággal járt utána annak, hogy mit jelentenek a barátok, és mi szükségeltetik ahhoz, hogy valakit igaz barátnak nevezhess.
„Ha valaki átjött volna, és azt mondja, hogy menj, és feküdj be a kádba, addig én ott ülök a gyerek mellett, hozd rendbe magad…”
„Nem az a barát, aki a nagy plénum előtt a mellvértjére tűzi belőled a csillogást, hanem az, aki viseli a feketeséged is, aki nemcsak olyankor van ott, amikor nagyot kell mondani, hanem legfőképpen olyankor, amikor az igazat.”