Ha Istenben hihetünk, a világbékében miért nem?
Anna Eszter utoljára a háború kitörése előtt írt arról, hogy igenis hisz a világbékében. Most, napra pontosan egy évvel később, elmondja, mi változott. Mert bizony megváltozott egy és más.
Anna Eszter utoljára a háború kitörése előtt írt arról, hogy igenis hisz a világbékében. Most, napra pontosan egy évvel később, elmondja, mi változott. Mert bizony megváltozott egy és más.
„Írtam Szent Miklósnak, aki 19-én jön, írtam a Télapónak, aki itt szokott jönni december 6-án, és írtam Gyed Moroznak is, aki december 31-én hozza az ajándékot. Mindegyiknek megírtam a budapesti és a kijevi címünket is, biztos, ami biztos. Gyed Moroztól kértem a drága dolgokat, mert arra gondoltam, hogy ő orosz, és ha rám sokat kell költenie, akkor nem marad pénz háborúra” – így mesélnek ukrán gyerekek és anyák arról, hogyan töltik nálunk az ünnepeket.
„[…] kérlek, abba gondolj bele, hogy amikor ezt olvasod, ahhoz képest négy nap múlva már úton leszel a háború felé.
Menekülni nem tudsz, mert a határok zárulnak; a repülőjegyek már elfogytak, a szárazföldi határokon pedig többnapos forgalmi dugókba torlódtak azok, akik korábban kapcsoltak, mint te…” – Rácz András Oroszország-kutató történész a szokásosnál személyesebb, érzelmesebb írásban mutat rá a felfoghatatlan emberi tragédiákra, amiket a háború és a nemrég bejelentett orosz mozgósítás okoz. Olvassátok el írását:
Van olyan család, amelynek a történetét a XX. század rettenetes viharai nem írták át és nem törték meg? Tom McGrath, az Unspoken című könyv szerzője lengyel hadifogolytáborokon, spanyol hegyeken és ír csecsemőotthonokon keresztül nyomoz halott szülei után.
Ki az a nő, akinek a Szigeten bemutatott politikai demonstrációja óriási vihart kavart – és közben a fesztivál egyik legjobb koncertjét adta? Csepelyi Adrienn bemutatja.
Európa legnagyobb atomerőműve a zaporizzsjai. A világ aggódva figyeli a körülötte dúló háborút. Elek Krisztián fotóriportját láthatjátok a helyszínről:
Elmenekültél a háborúból és esetleg élvezed az olasz kávét? Szégyelld magad!
A szomszédos háború nálunk is transzgenerációs traumák sebeit tépi fel – szüleink, nagyszüleink, dédszüleink tragédiáihoz kapcsolódó, felzaklató érzelmek törnek elő a tudatalattinkból – írja szerzőnk, Nádudvari Péter, aki az ehhez fűződő fájdalmas érzéseit osztja meg veletek:
Pontosan harminc éve halt meg minden idők egyik legnagyobb és legkarizmatikusabb dívája, akinek még a Führer sem parancsolhatott.
Olga és a férje hivatásos nevelőszülők, akik a háború miatt Kárpátaljáról menekültek Magyarországra – és így jogi patthelyzetbe kerültek. Az ukrán törvények szerint ugyanis ők a gyerekek gyámjai, viszont nem biztos, hogy ez a státusz elég jogalap arra, hogy hosszabb távon külföldön is elláthassák a gyerekek gyámságát – főleg menekültként.