Albert Einstein óta tudjuk, hogy az idő relatív. Az időészlelésünk rejtélye – amelyhez nem áll rendelkezésünkre külön érzékszerv – azóta is lenyűgözi a kutatókat, akik folyamatosan keresik, milyen tényezőkön múlik, hogy egyszer úgy érezzük, rohannak a napok, a percek; máskor meg úgy, hogy ólomlábakon lépdelnek.
Olykor egészségtelen ételek fogyasztásával igyekszünk felvidítani magunkat, ami – ha nehéz időszakon megyünk keresztül, és rutinná válik –, túlsúly kialakulásához vezethet (ez persze számos más okból is létrejöhet). Hogyan tudunk ellenállni a kísértésnek?
Sok száz évig úgy vélték, az állatokat alapvetően a lét- és fajfentartás, illetve az ösztöneik vezérlik. Az örömsportoló varjak, az igazságtalanságon felháborodó majmok és az egymást a maguk kárára is megsegítő patkányok ezt erősen cáfolják.
De mégis hol keressük a reményt 2024-ben? Ki fog itt még változtatni, ellenállni, közügyekkel foglalkozni? Érzelmekről szóló sorozatunk befejező része.
A hála blokkolja a negatív érzelmeinket, és néha pont ez a baj… de talán nem karácsonykor! Érzelmekről szóló sorozatunk következő részében a hála előnyeiről és buktatóiról ír Milanovich Domi.
Ahhoz, hogy egy hosszabb viszonyból úgy léphessünk ki, hogy ne okozzunk felesleges sérüléseket, mély önreflexióra és a másik ismeretére is szükség van.
Egy kutatás szerint napi nyolc órát töltünk azzal, hogy különféle vágyakat érzünk, három órát azzal, hogy ellenállunk nekik, fél órát pedig azzal, hogy engedünk a korábban megtagadott vágyainknak. További paradoxon, hogy az is vágynak minősül, ha szeretnénk elcsendesíteni a vágyainkat. Hogyan teremthetjük meg a lelki békénket?
Nagy életfeladat, hogy felnőttként is képesek legyünk az ismeretlentől való félelmünket a kíváncsiság izgalmává alakítani, időről időre megújulni, és a folyamatosan tanulás révén otthon lenni a világban.
Furcsa lények vagyunk: örömünkben sírunk, tragikus helyzetekben nevetünk, világsztárok jelenlétében sikoltozunk, a cukiság pedig agressziót, játékos morgást válthat ki belőlünk… – de minderre van pszichológiai magyarázat!
Ezernyi okból szakadhatunk el önmagunktól, másoktól, a világtól. De ha rájövünk, mi történik velünk, az üresség nem a minket emésztő semmi lesz, hanem belső tágasság: ahova beemelhető valami új.