„Férfi vagyok, meleg vagyok, magyar vagyok, londoni vagyok, elvált vagyok, szingli vagyok, önző vagyok, boldog vagyok. Nem egymás után, hanem egyszerre. Hosszú volt az út, amíg eljutottam idáig, közben sokszor nevettem és sírtam a boldogságtól, a szomorúságtól, a vágyakozástól, a csalódástól és a reménytől."
Ezt a cikket nem is írhatta volna más, mint az örökké búskomor Fiala Borcsa.
Ha két egyenrangú kolléga közül mindig a nőtől várják el, hogy kávét főzzön, az nem csupán kellemetlen. Ilyen az, amikor a felszín alatt zsigerből jövő szexizmus rothaszt a munkahelyen:
Te hiszel abban, hogy vannak emberek, akik boldogságra születtek?
Szívmelengetés és jó példa vasárnapra, nem titkolt „propagandacéllal". De tényleg, annyira jó ez az egész!
D. Tóth Kriszta írt egy jó kis cikket a boldogságról. Ez szerintünk már önmagában is boldogító! (A szerk.)
Ma ünnepli 42. születésnapját Eva Mendes. Azt hiszem, mindannyian szeretnénk egy kicsit belebújni a bőrébe. És nem csak a vacak pasija miatt...
Azt mondják, a kutyák valójában szőrös gyerekek. Mindig egy két-hároméves gyerek szintjén maradnak. És tényleg! Olvasószerkesztőnk is szembesült ezzel a ténnyel, amikor a három (kamasz)gyereke mellé bevállalt egy sokszorosan kidobott kutyát... Lujzit. Bónuszként megnézheted a WMN szerkesztőinek szőrös családtagjait is a fotókon.
A véletlen szülte ezt a receptet. Vagyis, dehogy. Az élet. Az élet izéi. Merényi Ágnes gasztronovellája látszólag nem a főzésről szól. A főzés meg látszólag nem az életről szól. Vagyis, dehogy!
A romantikus filmek rendszerint a templomi harangoknál és a boldogító igennél érnek véget. Miért, talán az esküvő utáni évtizedek nem romantikusan szívmelengetőek? Hát nem gyönyörűséges együtt megöregedni? A házasság világnapján, a házasság védelmében!