A beszédünkben ott az egész életünk – Miért ne mondjunk mégse ítéletet a másikról a hangja alapján?
A hangunk rengeteg dolgot árul el rólunk az aktuális hangulatunkon túl ‒ például azt is, milyen betegségekkel küzdünk.
A hangunk rengeteg dolgot árul el rólunk az aktuális hangulatunkon túl ‒ például azt is, milyen betegségekkel küzdünk.
A megkésett beszédfejlődés rendkívül összetett jelenség: létezhet szinte önmagában, könnyebb fejlődési úttal, de valamilyen organikus probléma tüneteként, következményeként is megjelenhet. Vajon mikor kell lépni, mit tekinthet a szülő valódi jelnek, és miért létfontosságú az időben megkezdett fejlesztés?
„Félix és Viktor, vagy ahogy ők egymást hívják saját nyelvükön, Pátu és Diki, háromévesek. Édesanyjuk, Ani elmondása szerint egyre inkább nyitnak a szülőkkel közös nyelv irányába, de azért ha hosszú, bonyolultabb dolgokat vitatnak meg, még mindig a titkos nyelvüket használják egymást között” – az ikerpárok körülbelül 40-50 százalékát érinti a titkos nyelv megléte. A jelenségnek Széles-Horváth Anna járt utána.
Hogy számítanak-e egy politikus szavai? Kell-e hinnünk bennük, és megfordíthatják-e a történelem folyását? Az alábbi példák azt bizonyítják, a szó igenis fegyver, és nem mindegy, hogy a vezetőink hogyan élnek vele.
Egy nemzeti hős, akinek besározták a nevét, vagy akinek személyiségéről immár árnyaltabb képet kap az utókor.
Tomikán érzi az ember leginkább, milyen gyorsan telik az idő. Hiszen csak nemrég született, most pedig már magabiztosan jár keze, lába, szája egyfolytában és megállíthatatlanul.
Mi lett az eredményed?
Vagy mégis?
Te beszélsz az ágyban?
Tuti módszerek félénk szónokoknak.