Az ukrán hadsereg adatai szerint az ország fegyveres erőinek 15 százaléka nő, és ez az arány egyre növekszik. Aki nem a gyerekeit menti, azok közül egyre többen állnak be harcolni – róluk írt Fejes Flóra.
„Azt érzi mindenki, hogy ez a háború most valahogy minket is érint. És nehezebb is homokba dugni a fejünket, hiszen ha például valaki most a 4-6-os villamoson utazik, és elmegy a Nyugati pályaudvar mellett, akkor nem tudja nem észrevenni, hogy tömegek jelentek ott meg hirtelen, és most kivétel nélkül mindenki menekültekről beszél. Sokkal egyértelműbb az emberek számára, hogy akiket lát, a háború elől menekülnek, egy veszélyes, élhetetlen helyről. Más a keretezés.”
„Miért hagyta a világ, hogy ez történjen velünk? És miért nem segít senki legalább most?” – nézett rám még mindig üres tekintettel. Az én tekintetemben azonban lángolt a szégyen és a tehetetlenség érzése. Mert ez volt az a kérdés, amit országról országra, háborúról háborúra járva újra és újra megkaptam…” – a volt haditudósító, Al Ghaoui Hesna gondolatai a háborúról:
Meddig tarthat ki Kijev? Bevetik-e az atomfegyvert az oroszok? Beszáll-e a NATO a küzdelembe? Mi lesz, ha Oroszország elzárja a gázt? Egyáltalán, merre, meddig megy, mehet tovább a háború a szomszédban? Kérdések, és lehetséges válaszok, amelyek az egész világot foglalkoztatják. A Hősök Tere két neves történészt ültetett le beszélgetni, Kurucz Adrienn ezt szemlézte.
Minél jobban vigyázol magadra, annál többet tehetsz másokért, és annál jobb döntéseket hozhatsz a jövőben. Milanovich Domi összegyűjtötte, hogyan fejlesztheted a lelki ellenálló képességedet.
Filákovity Radojka kolléganőnk és férje, Bielik István fotográfus a határnál készítették megrázó riportjukat:
Hogy lehet jól segíteni? Mit szabad? Mi a jó? Hogy illik beszélni róla? Valaki mondja meg, mi a forgatókönyv, mit lehet kezdeni ezzel az egésszel, a síró kisgyerekekkel és anyákkal, a szuperhősös ovis hátizsákokkal, amelyek életeket cipelnek?
Történész szerzőnk elmagyarázza, mit jelent ma egy háború ahhoz képest, amit száz éve jelentett, és milyen hatásai lehetnek mindannyiunkra.
„Azt üzenem a magyaroknak, hogy ha nem akarják, hogy ’56 megismétlődjön, akkor segítsenek Ukrajnának. De nemcsak a magyaroknak mondom, hanem az egész világnak. Ukrajna egyedül tartja a frontot” – mondja egy Budapesten élő ukrán nő, aki sok társával együtt tüntetett szombaton az orosz támadás ellen. Frissen érkezett menekültekkel is beszéltünk.
Hajnalban Oroszország megtámadta Ukrajnát, kitört a háború. Cikkünk azt mutatja be, hogyan jutott el a helyzet idáig. Ha szeretnéd megérteni, mi történik a szomszédban, olvasd el.