Nem is gondoltuk, milyen izgalmas (és sokunknak nehéz) munka lesz lefúrni egészen mélyre az emlékeink közé, és megkeresni köztük apánkat, a hőst. De megérte. Mi ezekkel a személyes sztorikkal fordulunk rá az apák napi hétvégére:
Na, nézzük, mi közünk nekünk a focihoz. Mert van ám!
Annyira röhögünk, hogy képtelenek vagyunk bármi értelmeset írni ide. Elküldtük Kormos Anettnak a régi tablóképeinket azzal, hogy írjon róluk pár sort. Lehet, hogy nem kellett volna...
Kormos Anett kikelt magából, mert elege van abból, hogy a súlyosan beteg Somló Tamásról nem szállnak le a bulvár hiénái. Emberiességet, mértékletességet kér a sajtó munkatársaitól, és mihamarabbi nyugalmas gyógyulást kíván valamennyiünkkel együtt Somló Tamásnak.
Rengeteg reakció érkezett a kislány történetére, akit a tanára azzal alázott meg, hogy az egész osztály előtt felolvasta a szerelmes levelét. Közülük sokan azt tanácsolták, hogy azonnal vigyék el másik iskolába. De tényleg ez a megoldás? Anett szerint nem biztos...
A WMN munkatársai is voltak gyerekek, mint a mellékelt ábra mutatja. Egy kis gyerekkori nosztalgia a gyerekek napján tőlünk, nektek.
„Igen! Irigy vagyok! Mondja meg mindenki, aki reggel is szép... meg kertészkedés után is... meg házimunka után is... meg edzés után, közben és végén is, hogy hogyan csinálja??? Most!" Az első kommentelők számára kiszedtük rögtön a lényeget, de azért olvassátok csak el a teljes cikket:
Na, vajon hogy érzi magát Anett, amikor elutazik a nagyobbik lánya élete első ottalvós kirándulására? És hogy érzi magát a kisebbik?
Péntek tizenharmadika van, nem lehetetlen, hogy ma különösen sok szerencsétlenség ért. De azért sejted, hogy ezekért a rosszaságokért ki a felelős? Ugye, te is tudod, ki a hibás?
Anettet annyira megihlette Pásztory Dóri története az esküvőjéről, hogy kibújt belőle a romantika. Na jó, az talán nem. Szomorú násznép, fröccsöntött csokor, buherált gyűrű... nász Kormos Anett módra.