Hogyan hat a két- vagy többnyelvűség a gyerekek beszédfejlődésére, logikai és matematikai készségeire, identitására? Érintett családokkal és dr. Navracsics Judit nyelvészprofesszorral beszélgetett Széles-Horváth Anna.
Egy kísérletben kétnyelvű és kétkultúrájú, az Egyesült Államokban felnőtt japánokat kértek meg, hogy fejezzenek be egy-egy mondatot. A résztvevők az „amikor a saját vágyaim szembemennek a családom elképzeléseivel…” kezdetű mondatot japánul úgy fejezték be, hogy „nagy szomorúság számomra”, míg angolul az „azt csinálok, amit akarok” befejezést adták. De vajon tényleg más emberek vagyunk egy másik nyelven?
Ma van az anyanyelv nemzetközi világnapja. Ebből az alkalomból Both Gabi utánajárt egy csomó hihetetlenül izgalmas kérdésnek, például annak, hogy mi a jelentősége a dajkanyelvnek, a gyerekekhez intézett gügyögésnek, és miként jönnek létre az imádnivaló gyermekszáj-tévesztések.
Szerzőnk külföldön él a családjával, és számára természetes, hogy az idegen nyelvi közegben is magyarul beszél a lányával. Sokan kritizálták ezért, mondván, a gyereke úgysem veszi majd hasznát a magyar nyelvnek, de ő nem hallgat a fanyalgókra, és most egy szociológus-nyelvész szakértő és sorstársak bevonásával feltérképezi, milyen előnyökkel is jár a kétnyelvűség.