„Szia, anyu megyek a pubba! És ezzel elvonult a szobájába a Skype-hoz” – Olvasónk helyzetjelentése a milánói karanténból
Ilyen (lesz nekünk is) az élet a karanténban:
Ilyen (lesz nekünk is) az élet a karanténban:
Ti mit olvastok majd a téli szünetben a gyerekekkel együtt? Osszátok meg velünk!
„Annak ellenére, hogy nem vagyok osztrák állampolgár, ugyanabban az ellátásban részesültem, mint bármelyik helyi anyuka. Ja, és sem a nőgyógyászomnak, sem az orvosnak, sem a bábának, sem a nővérnek, sem pedig a kórháznak nem fizettem egyetlen eurót sem.”
„Sűrűn figyelmeztesd magad arra, milyen szép napod volt. Nem vagyok fáradt, jól érzem magam – suttogd, miközben vacsorát készítesz, tanulsz a gyerekkel, lazán összerakod a lakást, mosolyogva kivasalsz, megsimogatod a kutya, majd a férjed fejét – óvatosan, mert utóbbi harap.”
Íme, az Adj egy okot! #mosolyogj kampány olvasói pályázatának 3. helyezettje:
Hajrá, lányok!
Mit is lehetne most mondani...? Inkább olvassátok el Károly írását.
Az elmúlt hetekben kaptunk tőletek néhány jogos kritikát, és ezekbe most szépen beleállunk.
Ha egy kicsit csinosabb vagy, máris kurvának néznek... Egy anyuka felháborodott levele.
Élet egy erőszakos apával, a gyerek szemével. A ma már felnőtt Szilvia az országból is elköltözött az ütések, az ordítás és egy repülő kés fojtogató emlékei elől. De a múltja utolérte. A Veled is megtörténhet első olvasói sztorija valódi segélykiáltás.