Címke: reziliencia

Az egykori divatfotós több mint 10 ezer képet készített az orosz-ukrán háborúról, gyakran fekete-fehér fotókba sűrítve a harc megrendítő momentumait.

Reziliensnek lenni azt jelenti, hogy rugalmas az ellenálló képességed a változásokkal, akadályokkal szemben. De vajon hogy lehet ezt elérni kudarcok és traumák nélkül? Megtaníthatjuk puszta terelgetéssel a gyerekeinknek a rezilienciát?

A 12 éves Paloznaki Jazzpiknik Magyarország egyik legsikeresebb független fesztiválja. Az alapító, Valde Orsolya pálya- és életútja pedig önmagában is megrázó és felemelő, a magyar „Glastonbury” születés- és fejlődéstörténetével együtt pedig egyedülálló olvasmány.

Ha segíteni akarod a gyereked túlélését, akkor nem burokban tartod, hanem megtanítod adaptálódni, megküzdeni a krízissel. Ami elkerülhetetlen. Akkor is, ha befogod a szemét.

„A mese maga a szimbólumokba rejtett színtiszta igazság, amit van, hogy nem az okos fej ért, hanem az érző szív olvas.” Interjú Mogyorósy-Révész Zsuzsanna pszichológussal és Vaskor Gréta meseterapeutával a mesékben fellelhető transzgenerációs örökségről.

Hogyan lehet embernek maradni a multivilágban vezetőként, olyan döntések felelősségével a válladon, amelyek emberek ezreinek életére vannak közvetlen hatással? Magyarország egyik legsikeresebb női csúcsvezetőjével, Friedl Zsuzsával beszélgetett D. Tóth Kriszta.

Olyanok vagyunk, mint a vad, aki minden apró zajra neszel és fülel, túlfeszített idegrendszerrel, félelemtől és szorongástól átitatva. Nem csoda, hiszen válság válságot követ napjainkban, az viszont, hogyan kezeljük az itt és mostot? Hogyan ne bántsuk egymást? Hogyan tegyük elvislhetővé a nehézségeket saját magunk és társaink, gyerekeink számára? Erről beszélgetett a Beszélnünk kell! negyedik évadának premieradásában D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi. Tartsatok velük:

Egy év amerikai ösztöndíj után – amit a világ egyik legnevesebb egyetemén töltött – Hesna hazatért a családjával, és most elmeséli, mit tapasztalt, mire jött rá, és milyen új célokat talált magának.

„Amikor a szélsőséges helyzet előáll, előbb egy normál éber állapotba kerülünk, aztán a megküzdési szakaszba, végül a lefagyásba, és kutatások azt mutatják, hogy az, ki meddig tud a megküzdési állapotban maradni, és mikor kerül át a ledermedés fázisába – mert előbb-utóbb oda is eljut –, genetikailag is meghatározott, de függ még a nemünktől is” – pszichológus szakértővel keressük a módját annak, hogyan tudnánk egyre jobban helytállni extrém szituációkban.

Konkrét tanácsok azoknak, akiknek az idegrendszerét kezdi szétszedni az általános bizonytalanság. Nem vagy egyedül.