Tényleg egyre több felnőtt küzd manapság ételallergiával? Mit lehet tenni, hogy gyerekkorban megelőzzük, kezeljük a problémát? Dietetikus és allergológus szakértőket kérdezett Simon Eszter hozzátáplálásról, keresztallergiákról és az élelmiszer-összetevők útvesztőiről.
„A maceszgombócleves miért nincs A TÁBLÁZAT-ban?!” – teszi fel a millió dolláros kérdést Szabó Anna Eszter, aki alaposan megküzdött a hozzátáplálással (mikor, mit, hogyan és miért), míg rájött, mi a legmegbízhatóbb módszer. (Amihez érdemes végigolvasni a cikket!)
Több órás meló egyetlen kanál étel „gyerekbe juttatásáért”, brokkolizabálás példamutatásképp, „diszkrét” szülői átverések csúfos kudarca, a „savanyúság is zöldség” folyamatos hajtogatása, és a múlt heti kedvenc étel szomorúan széttúrt maradékának szülői belapátolása – ha bármelyik ismerős, neked szól ez a cikk!
Azért sír, mert éhes?! Miért tolja el az ebédet? A múlt héten még szerette a zöldséglevest… Tényleg joghurton fog élni egész életében? Mit csinálok rosszul? Pszichológiai szempontból fontos kérdés az anyatej vagy a válogatósság? Szakértőnk válaszol azokra a gyermek táplálásával kapcsolatos kérdésekre, amelyeket majd minden szülő feltesz magának:
A szoptatás mellett ez is egy olyan téma, amiről a szülővé válás előtt nem is tudjuk, hogy „nagy ügy”, olyan egyszerűnek tűnik a dolog, senki nem érzi, hogy ez akár stresszforrás is lehet. Pedig de. Az más kérdés, hogy jobb lenne nem stresszelni rajta…
A WHO által ajánlott napi 400 gramm helyett 262 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt egy átlag magyar gyerek. Ez semmiképpen nem jó, főleg, ha tudjuk, hogy beletartozik a zöldségek között szinte mostohagyereknek számító burgonya is. De mit tehetünk azon kívül, hogy sorolni kezdjük, kinek a kedvéért egye meg a tökfőzeléket?
Szerzőnk nyolc hónapos babája magától dönti el, hogy miből mennyit eszik... Így csinálja: