Van, hogy a tekintetedből sejteni lehet, mennyire ítéled el a nemi erőszakot
A tárgyiasítás egyik formája, ha állandóan mások mellét, fenekét, combját bámulod.
A tárgyiasítás egyik formája, ha állandóan mások mellét, fenekét, combját bámulod.
Elmondjuk, mi a probléma azzal, ha egy sorozatos nemi erőszakot elkövető férfitól azt kérdezi egy újságíró, hogy mit tehetnek a nők azért, hogy elkerüljék az agresszióját.
„Nehéz a túlélőnek megérteni, különösen annak, aki fiatalon vált áldozattá, hogy az elkövető szavai a saját torzult gondolkodásmódját és fantáziáit tükrözték, nem az áldozat valódi személyiségét” – hangsúlyozza Wendy Maltz pszichoterapeuta, aki arra tanít, hogyan tudjuk elválasztani az abúzus fájdalmát az egészséges szexualitás örömétől. Ajánló.
Már meg is történt az első rettenetes ügy az Egyesült Államokban, ahol egy nemi erőszak kiskorú áldozatának kellett államokat utaznia azért, hogy megszakíthassa a nem kívánt terhességét – az ügytől visszhangzik Amerika.
Egy botrány anatómiája, és nemcsak egy botrányé, hanem a nemi erőszak vetületeié is.
Ahonnan kivonultak az oroszok, nők, gyerekek, férfiak mesélnek az átéltekről. A bizonyítás, az eljárások megindítása, az elkövetők megbüntetése még előttük áll – és reméljük, hogy meg is történik. De amit a túlélők mesélnek, annak nagyon fontos tanulságai vannak már most is. Békeidőben. Számunkra.
„Itt vagyok 2022-ben, és olyan emlékek dolgoznak bennem, amik a huszadik század első felében történtek. […] Ki tudja, a világon hány nő cipeli a múlt háborúserőszak-történeteinek lelki sebeit? Hányan hordozzák az ereikben erőszakos fogantatás nyomait?” – Szerzőnk visszatérő rémálmai kemény transzgenerációstrauma-lánchoz kapcsolódnak, amit ő meg akar szakítani.
Így hat a későbbi párkapcsolatokra egy gyerekkori szexuális erőszak traumája. Magdi története:
A kölcsönös megegyezésen alapuló szexben vajon bármi történhet, már késő kiszállni? Vagy épp ellenkezőleg: bármikor lehet NEM-et mondani? Ezt a kérdést feszegeti Dave Portnoy nagy port kavaró ügye.
Golding valószínűleg egész életében a démonaival küzdött, az alkohol rabja volt, félt a sötétben, tele volt fóbiákkal, és az írásba menekült. Mezei M. Katalin mesél róla, és felkavaró regényének születéséről: