Padlizsánkrém: sütőben csak a dilettánsok – Az élet izéi
„Kenyérre kenem, és nagyot harapok. Füstös és savanykás íz. Lehunyom a szemem, és odaképzelem magam a teraszra.”
„Kenyérre kenem, és nagyot harapok. Füstös és savanykás íz. Lehunyom a szemem, és odaképzelem magam a teraszra.”
És ti milyen családból származtok?
Így tutira akarod a kelbimbót (nem főzelék).
Akkor is megeszed a borsólevest, büdös kölke, ha estig ott kell ülnöd fölötte! (Neked is mondtak ilyet gyerekkorodban?)
Spárga vagy nem spárga? Ez nem lehet kérdés. Akkor sem, ha azt hiszed, hogy te azok közé tartozol, akik utálják ezt a szezonális zöldséget. Merényi Ágnes gasztronovellájából a receptet is megismerheted, ahogyan a spárga-pálfordulás történetét is.
A véletlen szülte ezt a receptet. Vagyis, dehogy. Az élet. Az élet izéi. Merényi Ágnes gasztronovellája látszólag nem a főzésről szól. A főzés meg látszólag nem az életről szól. Vagyis, dehogy!
Hogy kerül a csizma az asztalra? Hát oda éppenséggel sehogy. A Mikulás csizmája a polcon volt. A paradicsomleves meg a tányérban. Tudom, kissé bonyolultnak tűnik a történet, pedig nagyon egyszerű. De főleg szívmelengető. Ne hagyjátok ki!
Hallottatok már a káposztás tészta és a kutya legendájáról? Szentesi Éva sem biztos benne, hogy úgy volt az, ahogy az édesapja ijesztgette... de már a gondolatát sem szeretjük. Bezzeg a jó öreg cvekedlit! Ti hogy eszitek: cukorral vagy cukor nélkül?
Végy egy adag szerelmet, fűszerezd meg a nyár utolsó sugarával... és már kész is a mediterrán mártogatós. Szentesi egyszemélyes konyhája, következő rész.
Az élet tele van izékkel. Most Merényi Ágnes barátnője főz nekünk. Jöhettek enni!