Írországba érkezve nem az a legnagyobb kihívás, hogy kitaláljuk, mit érdemes megnézni, hanem az, hogy eldöntsük, mit hagyunk ki, mert bár a teljes szigetország (Észak-Írországgal együtt) „csak” 84 ezer négyzetkilométer, egy életen át lehetne keresztül-kasul utazgatni benne anélkül, hogy megunnánk.
Szitál az eső, fúj a szél, egyre nagyobb a tömeg. A vállak fölött átnézve keresem a barátomat, de elsodor bennünket egymástól egy vonat felé hömpölygő iskolás csoport. Kapásból négy ok, ami alapesetben hátraarcra késztetne – vagy legalábbis szorongást keltene bennem –, most mégis nyugalmat és izgatottságot érzek. Hiába csurom víz mindenem, hiába töri a hátam a táska, mindent elcsendesít körülöttem az elém táruló városkép. Három óra utazás után megérkeztünk Írország nyugati partjának egyik legikonikusabb városába, Galwaybe. De vajon miért nem hallottam róla soha korábban? Takács Dalma úti beszámolója.
Rooney, akit generációja Salingerének is neveznek, annak ellenére furcsán túlhájpoltnak tűnik a nyilvánosságban, hogy visszavonultan él és alig ad interjút. Mi lehet a titka, miért szeretik ennyien?
Gyere, utazz velünk Dublinba, és nézd meg, milyen izgalmas története van szerzőnk kedvenc szobrainak!
Nincs reménytelen helyzet!
Hozzál olyasmit, amit az angolok csinálnak a legjobban!
– Világnyelvet vagy birodalmat?
– Jó whiskyt.
– Először is, a whisky skót vagy ír, nem pedig angol. (Lukjanyenko: Új őrség)
És egyéb izgalmas infók a whiskeyről a Világnapján!
Glow
Lagom
Glow
Lagom