Azzal, hogy felteszel online a gyerekedről olyan képet, amihez bárki hozzáférhet, nemcsak azt kockáztatod, hogy valaki ellopja az identitását és ezáltal hivatalos dokumentumokat hamisítson, de könnyen utat találhat magának a fotó a különféle pedofilhálózatokba is.
Grafikusokat kérdeztünk arról, hogyan látják a mesterséges intelligencia térnyerését, kell-e szakmaváltásban gondolkodniuk, hogyan lehetne az AI használatot szabályozni, és mi a különbség a humán és a mesterséges alkotók között.
Hogyan tárgyiasítják szexuálisan a nőket a közösségi média algoritmusai – és miért komoly probléma ez? Mózes Zsófi írt erről:
A fejlődés mozgás – ahhoz, hogy lépést tartsunk a világgal, el kell tudnunk rugaszkodni a korábban megszokott megoldásainktól.
Képes lehet a mesterséges intelligencia pótolni az empátiára való vágyunkat? A cikkből kiderül:
A politikában eddig is nehéz volt megállapítani, mi igaz és mi nem. De a mesterséges intelligenciák korában a választóknak nehezebb dolga van, mint valaha.
A mesterséges intelligencia fejlődésével önmagunk megismerésének új dimenziói nyílnak meg, és nagy kérdés, készen állunk-e erre a tudásra. Milyen előnyei, hátrányai vannak, ha egy chatbot a terapeutánk? És ha Freudot, Mácsait vagy Yalomot is képes lesz szimulálni a gép? Dr. Ujhelyi Adrienn szociálpszichológussal beszélget Milanovich Domi.
A zenetanulásra eddig az embernek az életét kellett rászánnia, gyakorlás, tanulás és végtelen munkaórák nyomán jöhetett csak létre a siker, de immár pár kattintással lemásolható mások produktuma – és ha nem lépnek gyorsan a döntéshozók, és nem szabályozzák idejében a keretrendszert, el is adható.
Hadd mutassuk be Annát, az új chatbotot, akivel bárki ingyenesen (és magyarul) beszélgethet, akinek daganatos betegséggel való megküzdéssel kapcsolatos kérdése van!
Az interneten most minden a ChatGPT-ről szól. Mire jó ez a szolgáltatás, mire használhatjuk a mesterséges intelligenciát, és mire nem, kell-e félnünk attól, hogy öntudatra ébrednek a gépek, és leigázzák az emberiséget? Ennek jártunk utána: