A fejlődéslélektan úttörője, Granville Stanley Hall úgy vélte, „egykének lenni önmagában betegség”. Hall közel 100 éve nem él, de az egyedüli gyerekekkel kapcsolatos hiedelmek azóta sem lettek kedvezőek. Úgy sem, hogy közben egyre több az egygyerekes család.
Roppant bosszantó, hogy néha nem emlékszünk dolgokra. Ám a normális felejtésnek nélkülözhetetlen szerepe van a gondolkodásunkban, a kreativitásunkban, az érzelmi jóllétünkben, sőt, a társas kapcsolatainkban is. A világhírű neurológus, Scott A. Small könyvét ajánlja Milanovich Domi.
A gyerek az autonómiát nem a szülő ellen, hanem a szülőtől kéri. Mennyire bízhatunk benne, és abban, hogy nem esik baja? Mikortól hagyjuk önállóan közlekedni, mászkálni az online és offline terekben, vagy bulizni? Lehetnek-e titkai, és megijedjünk-e, ha néha egyáltalán nem tudunk kapcsolódni hozzá? Új podcastunk vendége Szél Dávid pszichológus, az Apapara szerzője.
A kreativitásnak számos elmélete van a pszichológiában. Az egzisztencialista gondolkodók például azt mondják, életünk egyik legnagyobb feladata, hogy teremtményből magunk is teremtővé váljunk – és ha elbukunk, az könnyen megbetegíthet minket.
Nem mindegy, hogy az örömért szexelünk, vagy azért, hogy elkerüljünk konfliktusokat, megfeleljünk különböző elvárásoknak, illetve magunk mellett tartsuk a társunkat. De mit lehet tenni, ha nagy eltérés alakult ki abban, kinek mekkora a libidója?