Keresés

Rendkívül divatosak a hasonmásversenyek manapság. Mi lehet vajon a tudományos háttere annak, ha két ember ugyanúgy néz ki, és a vérrokonság kizárt? Csak kívül, vagy belül is hasonlítanak ezek az emberek? Vajon mindenkinek van hasonmása?

Néhány hónappal ezelőtt került be a családi naptárunkba, hogy a férjem november közepén három hétre elmegy majd turnézni Dél-Amerikába. Azon túl, hogy nyilván nagyon izgatottak lettünk, mert hát mennyire menő dolog ez, rögtön belém hasított a pánik, hogy te jó ég, három hétig egyedül leszünk majd én és a gyerekek, plusz a rengeteg munka. Már egy hete, hogy a férjem hazajött a nagy utazásból, és jelentem: túléltük. De sok mindent átgondoltam.

„Te vágod amúgy, hogy két hét múlva már itt a karácsony?” – szegezte nekem a kérdést a minap egy ismerősöm, és hirtelen éreztem, ahogy végigfut rajtam a jól ismert csillámos, piros-zöld-arany színű, jeges rémület. Valami egészen elképesztő, hogy ezen minden évben ugyanúgy képes vagyok meglepődni.

Jacky Dejo egy fiatal holland lány, aki gyerekinfluenszerként, snowboardosként, bikinimodellként és közösségimédia-vállalkozóként szerzett hírnevet. Ez 2024-ben nem is számít nagy dolognak. A története attól lesz érdekes, hogy már korai tinédzserévei alatt globális rajongótábort épített ki: elsősorban felnőtt férfiakból.

Mit üzen a nőknek bárhol a világon, hogy egy elítélt szexuális ragadozó lett a világ egyik vezető nagyhatalmának elnöke? Szabó Anna Eszter szerint azt, hogy nem számítunk.

Tadzs al-Szaltáne, tizenkilencedik századi iráni hercegnő a királyi hárem falain belül nevelkedett, mégis sikerült kitörnie onnan. A berögződött szokások egyik legélesebb kritikusa volt, hidzsábját levetve szállt szembe a patriarchális normákkal, és megalapította Irán első női szabadságmozgalmát is. Ehhez képest a neve leginkább a bajusza és kerekded alakja miatt vált ismertté.