Élénkzöld folyadék bugyogott fel a csatornából május 5-én a kínai CATL debreceni akkumulátorgyárának 2-es kapujánál, majd csordogált az úttesten is. A gyár vezetése azonban nyugtatni próbált, az esetet azzal magyarázta, hogy aznap nyomáspróbát végeztek egy tárolótartályon, amelynek során zöld ételfestékkel festett vizet használtak a szivárgás helyének azonosítására. A CATL szerint a folyadéknak semmiféle környezetkárosító hatása nem volt.

Nem sokkal később a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is azt közölte, hogy mobillaborjuk vizsgálata alapján a folyadék pH-értéke a vízhez hasonló 7,8-as, vagyis semleges értéket mutatott. „A rendelkezésre álló műszerek veszélyes anyag, illetve olajszármazék jelenlétét nem mutattak ki” – állapították meg.

A katasztrófavédelem mellett a helyi Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület is mintát vett a folyadékból, amelyet egy független laboratóriumban bevizsgáltatott:

mangánt, lítiumot, nikkelt, kobaltot, valamint NMP nevű oldószert is kimutattak a mintában

– számol be Facebook-oldalán a szervezet, amelynek munkásságáról Fiala Borcsa írt riportot.

A mangánkoncentráció – 160 mikrogramm/liter – messze meghaladja az ivóvízre vonatkozó 50 mikrogramm/literes egészségügyi határértéket, és a csapvíz normál szintjének körülbelül tizenötszöröse. A többi anyag koncentrációja alacsonyabb volt, de jelenlétük önmagában is sokat elárul.

Különösen aggasztó az NMP, azaz az N-metil-2-pirrolidon kimutatása. Ez az oldószer akkumulátorcellák gyártása során használatos, a természetben nem fordul elő, és bizonyítottan magzatkárosító hatású – az NMP-ről és annak veszélyeiről akkor írtunk, amikor kiderült, hogy a gödi akkumulátorgyár évekig NMP-szivárgásokkal terhelhette a környezetet és a dolgozókat.

Az NMP jelenléte a mintában egyértelműen igazolja, hogy a folyadék érintkezett technológiai szennyezéssel – tehát nem egyszerű, festett vízről volt szó, ahogy azt a CATL állította. A lítium, a mangán, a nikkel és a kobalt szintén az NMC típusú lítiumion-akkumulátorok gyártásának alapanyagai.

„A mérés igazolja, hogy a gyár belső, zártnak nevezett technológiai rendszere és a külső esővízcsatorna között fizikai átjárás (szivárgás vagy technológiai leürítés) történt” – írja a civil szervezet. Ez azt is jelenti, hogy egy nehézfémekkel és veszélyes oldószerrel terhelt ipari folyadék jutott ki ellenőrizetlenül a nyílt közterületre. Egyben kérték, hogy hozzák nyilvánosságra a hivatalos, hatósági mintavétel eredményét is.

Visszavonta a vízügyi hozzájáruló nyilatkozatot a kormányhivatal

Ugyanezt kérte Tompa Enikő, a térség tiszás parlamenti képviselője is. Facebook-oldalán arról ír, hogy az eredmények közzétételét még ma várja a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivataltól. Hozzátette, hogy az ügyben teendő további lépésekről az érintett tárcákkal egyeztetést kezdeményezett. 

A szintén debreceni kötődésű Tárkányi Zsolt képviselő és államtitkár Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterhez fordult az ügyben. A tárcavezető soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A kormányhivatal visszavonta a vízügyi hozzájáruló nyilatkozatot, és egymillió forintos bírságot szabott ki – ez jelenleg a törvény szerinti maximum, de Tárkányi szerint ezt a bírságplafont emelni fogják. A visszaeső környezetszennyező üzemekre kivethető legsúlyosabb szankció a gyár bezárása lesz – ígérte.

Nagy Andi

Kiemelt kép forrása: Facebook/ Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület - MIAKÖ