Átvilágítás, gyermekvédelmi ombudsman: Kátai-Németh Vilmos és Gyurkó Szilvia szociális reformokat ígér

–

Éles hangvételű meghallgatáson mutatta be programját kedden a parlament Szociális Bizottsága előtt Kátai-Németh Vilmos, aki a Tisza-kormány egyik legfontosabb vállalásának nevezte a gyermekvédelem, a szociális ellátórendszer és az esélyegyenlőség teljes átalakítását. A bizottság végül 6 igen és 1 nem szavazattal támogatta kinevezését.

A magyar történelem első látássérült minisztere személyes történetével kezdte expozéját: felidézte, hogy 16 éves korában retinasorvadás miatt veszítette el látása nagy részét.

Megtapasztalta az akadálymentesítés és az esélyegyenlőség hiányosságait, ezért ezek kiemelt területei lesznek a minisztériumnak.

Beleállt az Orbán-kormány gyermekvédelmi politikájába is. A bicskei gyermekotthon ügyét és az áldozathibáztatást emlegetve azt mondta: „kivizsgálás, feltárás, felelősségre vonás” lesz az első három lépésük. Teljes átvilágítást ígért a gyermekvédelemben, és hangsúlyozta, hogy egyetlen gyermekbántalmazási ügy sem maradhat következmények nélkül.

Több konkrét intézkedést is bejelentett.

• Létrehoznák az Egyenlő Bánásmód és a Gyermekvédelmi Ombudsman intézményét,
• valamint újra felállítanák az Egyenlő Bánásmód Hatóságot.
• A Tisza még a tanévkezdés előtt folyósítaná a rászoruló gyermekek támogatását,
• és külön intézkedésekkel segítené az egyszülős családokat is.
• A miniszterjelölt szerint a jelenlegi gyermekvédelmi törvény elavult, ezért széles körű társadalmi egyeztetéssel korszerűsítenék azt.
• A kórházban hagyott csecsemők ügyében gyorsítanák az örökbefogadási eljárásokat is. A családból való kiemelést pedig csak végső eszköznek tartaná.

Kátai-Németh Vilmos arra is kitért, hogy sok nyugdíjas az éhhalál szélén áll, hozzátéve, hogy szerzett jogokat nem vesznek el, de a kedvezmények rendszerét megvizsgálják.

„Szégyelljék magukat”

A meghallgatás több ponton politikai adok-kapokká fajult. Orbán Balázs a szegénységi statisztikákról, a családtámogatások fenntartásáról és az LMBTQ-ról kérdezte a miniszterjelöltet, a KDNP-s Máthé Zsuzsanna a házasság definíciójáról érdeklődött. Kátai-Németh leszögezte, hogy soha senkit nem műtöttek át gyerekkorban, melegshow sem volt az iskolákban, szerinte a Fidesz mesterséges kulturális konfliktusokat gyártott, és lerombolta a gyermekvédelmet.

„Most Önök kérik számon, hogy ki mikor mit fog csinálni a gyermekvédelemmel? Szégyelljék magukat” – válaszolta a fideszes képviselőknek. A hajléktalanság kriminalizálását pedig a Fidesz szociálpolitikai csődjének nevezte.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy

a jobb életszínvonal és a külföldre vándorolt magyarok hazajövetele is segíthet majd a népességfogyáson. És bár az abortuszról és a melegházasságról is van véleménye, nem ez az irányadó, ezeket a kérdéseket társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.

A meghallgatáson bemutatták a leendő minisztérium államtitkárait is. A tárcánál dolgozik majd Gyurkó Szilvia, aki a gyermekvédelemért lesz felelős, továbbá dr. Tóth Kinga Dóra, Bokor Adrienn és Barna-Szabó Tímea is szerepet kap a minisztériumban.

Mit várunk a Tisza-kormánytól a gyermekvédelemben?

A választási eredmény után a WMN-en kiemelt témák képviselőitől közöltünk nyílt levelet arról, hogy mit várnak az újonnan felálló Tisza-kormánytól. A gyermekvédelmi kérdéseket illetően épp Gyurkó Szilvia fogalmazta meg követeléseit.

Mint írta, elég az ígérgetésből és az üres szlogenekből, végre cselekedni kell. Arra is kitért, hogy Magyarországon túl sok minden dől el a születés pillanatában, hogy ki hová érkezik, a kormánynak fel kell lépnie a kirekesztéssel szemben – ezt Lannert Judit, leendő oktatási miniszter is kiemelte a hétfői meghallgatásán. Emellett meg kell erősíteni a jelzőrendszert, csökkenteni kell az esetszámokat, vissza kell adni a szakma autonómiáját, és versenyképes béreket kell biztosítani azoknak, akik nap mint nap a gyerekekért dolgoznak. Azt már korábban is jelezte, hogy nyilvánosságra kell hozni az elmúlt húsz év gyermekvédelmi bűncselekményeinek adatait.

Nem meglepő, hogy a leendő szociális miniszter által elmondottak is tükrözik ezt a szemléletet. Gyurkó Szilviának a Tisza-kormány államtitkáraként most a rendszeren belülről lesz lehetősége biztosítani, hogy az általa is elvárt intézkedések és változások megvalósulnak-e – a nyílt levél megírásakor még nem tudott arról, milyen pozícióba kerül. Hogy a WMN egyik legrégebbi szerzője felelős kormányzati szerepbe kerül, arról D. Tóth Kriszta írt ebben a cikkben.

A bejelentés után a 24.hu-n jelent meg egy interjú a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetőjével. Ebben arról beszélt, hogy „politikai kívülállóként” kérték fel, a Tisza programjának kidolgozásában nem vett részt. Államtitkárként szeretne mindenhová elmenni, a gyermekjóléti szolgálatokkal, lakásotthonok dolgozóival, gyámhivatalokkal közvetlenül tárgyalni. Az első 100 napban megkezdik a rendszer átvilágítását, a korábban történt bántalmazási és visszaélési ügyek kivizsgálását, traumaszenzitív módon a nyilvánosság elé tárva ezeket, hozzátéve, hogy az áldozatokat nem kívánják kitenni további bulvárosításnak.

„Eleve nem szabad, hogy olyan emberek legyenek a szakmában, akik szerint a testi fenyítés vagy bármilyen bántalmazás elfogadható, de ha ez mégis megtörténik, akkor a jelzőrendszer és a megfelelő következmények alkalmazása legyen elsődleges” 

– fogalmazott.

Tarr Zoltán, leendő kulturális miniszter

A magyar ember most újra úgy ismert a világban, mint egy szabadságszerető nép

– erről beszélt Tarr Zoltán keddi társadalmi részvételi bizottsági meghallgatásán, számol be a Telex.

Tarr arról beszélt, hogy az elmúlt években megszűntek a valódi párbeszédek, a politika pedig elszakadt az emberektől. Szerinte a Fidesz olyan rendszert épített ki, amelyben az emberek a megélhetési gondokkal voltak elfoglalva, miközben háttérbe szorultak az olyan társadalmi problémák, mint a gyermekvédelem vagy a családon belüli erőszak elleni fellépés.

A művelődési bizottsági meghallgatáson Tarr már részletes kulturális programot ismertetett. Azt mondta:

„mi kultúrharc helyett kultúrbékét szeretnénk”, és a kulturális élet autonómiájának helyreállítását ígérte.

Konkrét intézkedéseket is bejelentett:

• átvilágítanák a Nemzeti Kulturális Alap teljes működését és a vitatott támogatásokat;
• megszüntetnék a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, visszaadva az intézmények autonómiáját;
• önálló országos műemlékvédelmi intézményt hoznának létre;
• valamint megkezdenék az Iparművészeti Múzeum rekonstrukcióját.
• Tarr rendezné a Nemzeti Filmintézet helyzetét is,
• a színházi szektorban pedig átlátható vezetői pályázatokat és kiszámítható támogatást ígért a független társulatoknak.
• Emellett helyreállítanák a művészeti oktatás autonómiáját,
• nemzeti olvasóprogramot indítanának,
• megerősítenék a könyvtárakat,
• és támogatnák a magyar művészet nemzetközi jelenlétét.

A közmédiáról azt mondta: azonnal véget vetnének a háborús riogatásnak, a propagandának és a valótlanságok terjesztésének.

Azt is kijelentette, hogy a kulturális intézményekben „kemény átvilágítás” jön, ugyanakkor szerinte a jövőben nem politikai lojalitás alapján születnek majd döntések. A miniszterjelölt hangsúlyozta: a Fideszhez vagy akár a Mi Hazánkhoz köthető szakembereknek is helyük lehet a döntéshozatalban.

A művelődési bizottság végül 7 igen és 4 nem szavazattal támogatta Tarr Zoltán kinevezését.

Délután megalakul a Tisza-kormány

Kedd délelőtt folytatódnak a parlamenti bizottsági meghallgatások. Délután egykor Magyar Péter miniszterelnök és a leendő miniszterek Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz mennek a Sándor-palotába, ahol az államfő a 16 minisztert hivatalosan is kinevezi. Délután 4-től pedig kezdődik az Országgyűlés plenáris ülése, amelyen leteszik a miniszteri esküt is.

Nagy Andi