Több kérdést vet fel, mint ahányat megválaszol a tiniket a social médiából kitiltó ausztrál szabályozás

–

December 10-én több millió ausztrál gyerek vesztette el a hozzáférését a közösségi média fiókjához, mivel azóta tilos jelen lenniük a TikTokon, YouTube-on, Instagramon, Facebookon, Snapchaten, Redditen, Kicken, Twitchen és elvileg az X-en is. Azóta már Dánia, Norvégia, Nagy-Britannia, Franciaország és Spanyolország is korlátozást vezetett be, és még több európai ország készül hasonlóra.

Négy hónappal az ausztál tiltás bevezetése után elkészült az első hatósági jelentés a korlátozás sikerességéről, amelyet az ország online biztonságért felelős állami ügynöksége, az eSafety Commissioner készített.

Első ránézésre impozánsnak tűnhet, hogy

több mint 5 millió fiókot töröltek a bevezetés óta.

Vannak problémák

Ez az eredmény azonban félrevezető lehet, hiszen egy felhasználó több profillal is rendelkezhet, így nem világos, valójában hány 16 év alatti maradt aktív a platformokon. A jelentés ráadásul nem tér ki arra sem, hány új fiókot hoztak létre a gyerekek a tiltás óta, vagy milyen arányban vándoroltak át alternatív felületekre.

A hatóság négy kritikus problémát azonosított.

1. Egyes platformok például még akkor is továbbengedik a kiskorúakat az életkor-ellenőrzésen, ha azok egyértelműen jelzik, hogy nem töltötték be a 16-ot.
2. Más esetekben a rendszerek többszöri próbálkozást engednek, így végül kijátszhatók.
3. Emellett a szülők számára nehézkes vagy hatástalan a korhatáros fiókok jelentése,
4. és több szolgáltató egyszerűen nem tett meg minden szükséges lépést a kiskorúak kiszűrésére.

Nem véletlen, hogy az eSafety jelenleg vizsgálja a legnagyobb platformokat, köztük a Meta és a Google által működtetett szolgáltatásokat, valamint a TikTok-ot, a Snapchat-et és a YouTube-ot. Szankciók egyelőre nincsenek, de az év közepére döntés születhet. 

Nem bírja a tempót a szabályozást

A jelentés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a digitális tér gyorsabban változik, mint a szabályozás. A tiltás hatására megugrott a kevésbé ismert platformok – például a Lemon8 vagy a RedNote – népszerűsége, miközben egyes szolgáltatások, például a Roblox, kiskapuk miatt kimaradtak a tiltásból.

A legnagyobb bizonytalanság azonban jogi definíciós:

mit jelent valójában az „észszerű lépések” megtétele a cégek részéről? Ha egy életkor-ellenőrző rendszer hibázik, az már mulasztásnak számít? És elegendő-e az önszabályozás egy olyan környezetben, ahol folyamatosan jelennek meg új platformok?

A szakértők szerint a jelenlegi megközelítés alapvető korlátja, hogy a hozzáférést próbálja korlátozni, miközben nem kezeli a problémák gyökerét: az algoritmusokat, a tartalmakat és a figyelemre építő üzleti modelleket. Hogy a tiltás helyett hogyan lehetne valóban megvédeni a gyerekeket az online térben, arról Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember ebben a cikkben írt.

Nagy Andi