–

Olyan súlyosan bántalmazott egy rá bízott gyermeket a fóti gyermekotthon igazgatója, hogy a fiú kórházba került. A sértett a Heim Pál Gyermekkórházban mondta el, hogy az intézmény vezetője verte meg, a kórház pedig hivatalból feljelentést tett. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megerősítette: az igazgatót mentesítették a munkavégzés alól.

A rendőrség nem kommentálta az esetet, de az RTL információi szerint

a hatóság emberei lefoglalták az intézmény kamerarendszerének szerverét, ám épp a szóban forgó napról nem volt videó.

Páger Pál Attilát egy másik bántalmazási ügy miatt tavaly szeptemberben is felfüggesztették pozíciójából, akkor a rendőrség nyomozása szerint nem követett el bűncselekményt. A férfi korábban a januárban bezárt Szőlő utcai javítóintézetben dolgozott, ahol éveken át közvetlen munkatársa volt a 2025-ben letartóztatott Juhász Péter Pálnak. A férfit súlyos bűncselekményekkel, köztük gyermekprostitúció kihasználásával és több sértett sérelmére elkövetett szexuális visszaéléssel, valamint szexuális erőszakkal is gyanúsítják.

Most egy újabb érintett állt elő: a 444.hu cikkében Liliként hivatkozott, ma már felnőtt nőt a rendőrség is kihallgatta tanúként. Őt 13–14 éves korában egy iskolai drogprevenciós előadás után szólította meg őt Juhász – azután, hogy 2002-ben először tettek feljelentést ellene gyermekbántalmazási ügyben. Bár Lili sosem élt nevelőotthonban, nehéz családi helyzete miatt úgy érezte, Juhász az egyetlen felnőtt, akivel beszélhet, így a férfi lassan érzelmi függést alakított ki nála, amely szexuális visszaélésig fokozódott.

Egymást is bántják a gyerekek

A fóti eset nem elszigetelt ügy. A Direkt36 részletesen körüljárta, hogyan hatja át a gyermekotthonok világát az erőszak. A leggyakoribb bántalmazási forma a kortársak közötti erőszak, amely évente százakat érint. Cikkük szerint az állami intézményekbe már eleve traumákkal érkező gyerekekre nincs elég szakember; az intézmények túlzsúfoltsága, a dolgozók túlterheltsége és alulfizetettsége hozzájárul ahhoz, hogy az erőszak mindennapossá váljon. A helyzetről a kormánynak is tudnia kell. A Belügyminisztérium alá tartozó Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) 2024-es beszámolójában 859 ismétlődő vagy súlyos kortárs bántalmazásról adtak hírt, ami 48 százalékos növekedést jelent a 2023-as adatokhoz képest.

A felelősség ugyanakkor a felnőtteké. 

„A gyermekvédelmi szakellátás intézményeiben élő gyermekek esetében a bántalmazás bármely formája elleni védelem, a bántalmazások megelőzése az ellátást nyújtó intézményben dolgozó szakemberek kötelessége”

– mondta ki Kozma Ákos korábbi ombudsman egy 2023-as jelentésében a kortárs bántalmazással kapcsolatban.

A bántalmazások száma nő, miközben a gyermekpszichiátriai ellátás kapacitásai kritikusan szűkösek: egy-egy kivizsgálásra akár fél–egy évet is várni kell. Az ellátás égető szükségére Szabó Tímea párbeszédes politikus mutatott rá: információi szerint a Debreceni Javítóintézetben tíznél is több öngyilkossági kísérlet történhetett tavaly óta, ezek miatt a rendőrség nyomozást indított Szabó Tímea feljelentése nyomán. A politikus szerint volt olyan fiú, aki felakasztotta magát, és a tragédiát ugyan sikerült megelőzni, de az intézmény vezetőhelyettese, Varga László Balázs – aki később a Szőlő utcai javítóintézet élére került – nem hívott hozzá orvost, mert nem látta szükségét, holott a gyereknek két csigolyája is elmozdult – írja a 24.hu.

Erőszak ellen erőszakkal

A Direkt36 cikke szerint a kormány látszatmegoldásokkal reagál a helyzetre. Az erőszak megfékezésére vagyonőröket és iskolaőröket vezényeltek a gyermekotthonokba – erről Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember is írt nálunk korábban –, holott a gyermekvédelmi szakemberek szerint a gyermekeknek stabil felnőttekre lenne szükségük. Az nem segít, ha rájuk parancsolnak, hogy viselkedjenek jól, valódi változást ezekben az esetekben úgy lehet elérni, ha a gyerekek megtapasztalják, hogy vannak olyan biztonságos felnőttek a közelükben, akik nem reagálnak ugyanolyan bántalmazó módon, mint az eredeti környezetük.

„A számok önmagukért beszélnek. Ezek a fiatalok egyik traumát a másik után hordozzák, így valójában nem csodálkozhatunk azon, hogy az általuk ismert szinte egyetlen megoldási mód, egyetlen kommunikációs forma az erőszak”

– vonta le a következtetést az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) két kutatója, dr. Sárik Eszter és dr. Bolyky Orsolya, akik 2022-ben erőszakos bűncselekményeket megvalósító fiatalkorú bűnelkövetőkről szóló aktaelemzést végeztek.

Arról már a Népszava ír, hogy a kormány tavaly elindította a „Tedd le a terhed!” programot a 112-es segélyhívóhoz kapcsolva, ám az Országos Rendőr-főkapitányság elismerte: nem gyűjtenek adatokat arról, hány gyermekvédelmi bántalmazási jelzés érkezett ezen a csatornán. A Belügyminisztérium kétszeri megkeresésre sem válaszolt, így nem tudni, van-e bármi mérhető hatása az intézkedésnek.

Nagy Andi

A kiemelt kép forrása: Getty Images/sdominick