Félek a síeléstől, de mennem kell a családdal – a síoktató szerint ezért szorong sok nő a pályán
Bevallom: ha van sport, ami soha nem vonzott igazán, az a síelés. Ezerszer inkább túrázom a téli tájban. Idén azonban a családom unszolására mégis belevágok, és egyelőre inkább stresszt okoz bennem a várakozás, mint lelkesedést. Pedig nem félek a sportbeli kihívásoktól, most mégis nehezen találom a motivációt. Valószínűleg a jó sorsom sodort össze Kovács Renáta síoktatóval, aki a WMN-nek írt levelében éppen arról mesélt, milyen félelmekkel küzdenek a nők a pályán. Azt hiszem, a vele való beszélgetés engem is kicsit megnyugtatott. Széles-Horváth Anna írása.
–
Mielőtt Renátát kérdezni kezdtem volna, gyorsan kiöntöttem neki a szívemet, és elmeséltem, miért érint most személyesen ez a téma. Ő pedig együttérzően válaszolta, hogy őszintén megérti, miért félek az első élményektől. Hiszen rengeteg nőt, anyát látott már a pályán, akik egyszerre akartak helytállni a család, a barátok előtt, megfelelni a saját elvárásaiknak és közben megtanulni valami újat. Nyilván az ember nem akar panaszkodni, hiszen öröm, hogy van lehetősége külföldre utazni, havas tájakat látni és kikapcsolódni: ez önmagában hatalmas szerencse. Ettől azonban még mozoghatnak benne félelmek, és gondolhatja azt, hogy mi van, ha ő egyszerűen nem alkalmas erre a sportra.
„Még nem találkoztam olyan emberrel, akiből ne lehetett volna hobbisíelő. A tempó és a cél azonban nagyon egyéni. Nem kell extrán fittnek lenni, de sokat számít, ha a test fel van készítve a mozgásra. A sérülésmegelőzés és a komfort miatt sokat segít, ha erősödik a láb, a törzs és az egyensúly. Emiatt hoztam létre például egy külön síelésre felkészítő programot” – mondja Kovács Renáta, a Síelős tippek alapítója, aki 15 éve dolgozik síoktatóként Ausztriában.
„A síelés szépsége, hogy a saját ritmusodban tanulhatod. Van, aki két nap alatt belejön, van, akinek két hét vagy két év kell. Mindegyik teljesen rendben van” – jelenti ki Renáta.
Én pedig őszintén reménykedem, hogy hasonló hozzáállású oktatóval hoz majd össze az élet januárban.
Felszabadító lehet elengedni a kontrollt – ha megfelelő keretek között történik
Kovács Renáta az elmúlt tizenöt évben többszáz nővel dolgozott együtt a Turracher Höhe-n, és az egyik legfőbb elve, hogy a sípályán nemcsak technikát, hanem önbizalmat is kell tanítani. „Azt kellene megérteni, hogy a félelem teljesen természetes, és nem jelent gyengeséget. Inkább arra utal: fontos neked, hogy jól csináld” – magyarázza az oktató.
A leggyakoribb félelem, hogy mi lesz, ha nem megy az egész, ha az illető lemarad, ha ő lesz a leggyengébb láncszem. „A nőknél sokszor nem maga a sípálya a legijesztőbb, hanem a belső elvárások.
Csatlakozz a WMN-Tagsághoz!
Ezt a tartalmat csak a WMN-tagok olvashatják tovább.
Legyél te is a közösségünk része, támogasd munkánkat!
Szükségünk van a támogatásodra.
Megnézem a tagsági csomagokatvagy bejelentkezem
A kiemelt kép forrása: Getty Images/Vasilii Binzari
Glow
Glow