„Az oktatást, ami itthon folyik, nem háromszor verik majd vissza”
Ha ültél már a karikás szemű gyerek mellett este hétkor a mateklecke fölött, akkor most valószínűleg te is bólogatni fogsz. Miközben irtó dühös leszel.
Ha ültél már a karikás szemű gyerek mellett este hétkor a mateklecke fölött, akkor most valószínűleg te is bólogatni fogsz. Miközben irtó dühös leszel.
Ha egy órád lenne arra, hogy kínai iskolásoknak bemutasd Magyarországot, te miket emelnél ki?
Találkozás egy csodálatos nővel, aki sok vihar után hazaköltözött Magyarországra, hogy itt élje le az utolsó éveit. És akinek van szeme és szíve ahhoz, hogy minden körülmények között megtalálja a boldogságát.
Volna még hová fejlődnünk.
„Csak hümmögni vagyok képes, közben azon kattogok, hogy lépjek már le, menjek már ki ebből a rothadó épületből, a rothadó egészségügyből, menjek ki, és hadd sírjam el magam, és próbáljak minél messzebb kerülni ettől az egésztől.”
„Lehet fenyegetni, előre szólni, ha nem leszel jó, baj lesz. Ha jó leszel, akkor is.
Lehet szavazás előtt frakciótagokra parancsolni.
Lehet lelkiismeretet elfojtani, csukott szemmel »igen« gombot nyomni.
Lehet otthon tükröket leszereltetni, altatóval aludni, vasárnapi húsleves fölött kerülni a témát.”
„Az útlevelem bordó, a nevemben ékezetes betűk vannak, az állampolgárságom, az anyanyelvem és egyelőre az álmaim is magyarok.”
„Nekik itt tilos álmodozni, tilos szerelmesnek lenni, tilos családot alapítani, tilos élni.”
És te meddig maradtál otthon a gyerekkel? Ne már, olyan sokáig? Ne már, olyan keveset? És bölcsibe adtad? Úristen! És nem hülyültél bele teljesen, hogy három évig „csak az anyaság” volt? Stb.... stb... stb...
Minden családnak van egy meséje... és a tietek miről szól?