Gyermekkor, bonyolult anya–lánya kapcsolat, gyógyulás – csak néhány téma azok közül, amik Szentesi Éva legújabb könyvében is előkerülnek. A Míg a halál nem választ bemutatóján jártunk, ahol szó esett arról is, hogyan érzi magát most, milyen terhet jelent egy kapcsolatra a rák, és arról is, hogy szerinte milyen szemléletű szakemberekre lenne igazán szükség.
Menyhárt Otília, a Semmelweis Egyetem kutatója a zebrapintyek tanulmányozásától a bioinformatikáig, a klinikai adatok elemzésétől a virágvarázslós influenszerségig hosszú utat járt be. Mesélt nekünk a rákkutatás jelenjéről és jövőjéről, a gyermeki kíváncsiság megőrzésének fontosságáról, legendás martonvásári kertjéről és arról, miért lenne jó, ha a régi emberek földműveléssel kapcsolatos tudása feléledne.
Az elmúlt hetekben olvashattatok nálunk Áronról, a kisfiúról, aki betegsége miatt hosszú időt töltött az onkológián. A sorozat utolsó részében Áron anyukája elmeséli, ők hogyan vészelték át ezt a nehéz időszakot a férjével.
Áron története folytatódik. A kisfiú szervezetében kevéssel az első születésnapja előtt találtak egy daganatot. Következett három különböző kórház, két műtét és az első kemoterápiás kezelés.
Ma van a rák világnapja. A statisztikák szerint Európában nálunk hal meg a legtöbb ember daganatos betegségben, de még mindig sok beteg ember titkolja, rejtegeti az állapotát, adott esetben még a családtagjai előtt is. Riskó Ágnes onkopszichológussal a tagadás és a hárítás okairól beszélgettünk.
Biológusként indult, aztán kutató lett, ma pedig biobankár, akinek a munkássága komoly hatással lehet például a gyermekonkológia fejlődésére. Hogy mi az a biobank? Ez is kiderül az interjúból; olvassátok el ezt a beszélgetést, és ismerjetek meg egy igazi „tudományos forradalmárt”, dr. Tuboly Esztert!
Vajon mikor lélegezhet fel az ember a rákbetegség után?
Csoportterápia másképp.
Ezt a „fájdalmasan gyönyörű” és valóságszagú cikket nem Szentesi Éva, hanem az élet írta. (Irónia. De csak félig.)
Glow
Lagom
Glow
Lagom