A textilipar az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág a világon – a fast fashion térnyerésének köszönhetően a ruhák élettartama lerövidült, és évente kb. 92 millió tonna textilhulladék kerül a kukákba. De hogy élhetünk fenntarthatóbb módon, ha nincsenek százezreink tervezői darabokra? Takács Dalma anonim ruha-alkoholistaként mesél saját apró, de mégis számottevő zöldítő törekvéseiről.
A kantoni Shein-faluban az emberek napestig pólókat, nadrágokat, blúzokat, és többek közt fürdőruhákat varrnak, hogy az olcsó ruhákat aztán több mint 150 országban értékesítsék.
Az ázsiai országok fiatal felnőttjei olyan munkát szeretnének végezni, ami nem kényszeríti őket napi 11-12 órán át veszélyes körülmények közé, ennek eredményeképpen pedig tavaly a kínai gyárak 83 százaléka a munkaerő 10–30 százalékát vesztette el.
Tóth Flóra hosszú kihagyás után betért egy bizonyos fast fashion-üzletbe. Nem volt egy önbizalomépítő élmény.
Tudtad, hogy a ruhaipar a második leginkább környezetkárosító szektor? És hogy épp emiatt szeptemberben egy egész hónapot szentelnek a fenntartható, környezetbarát öltözködésnek? Elindult a nagy ruhakihívás, a "second hand szeptember", Csenge pedig elmeséli, hogyan lehetsz te is részese a környezetünk védelmében!
Ha dől ki a szekrényedből a sok nem használt ruha, akkor két dolgot tehetsz: egyrészt átstrukturálod a vásárlási szokásaidat (hiszen ma már pontosan tudni, milyen károkat okoz a fast fashion fogyasztásunk), másrészt felajánlod adománynak. Erre pedig most itt egy szuper lehetőség! Chripkó Lili képriportja:
Mi kerül többe: a turis vagy a fast fashion? Teszteltük!
Neked hogyan alakultak át a vírus óta a ruhavásárlási szokásaid?
Neves magyar tervezők meséltek arról, hogyan alkalmazkodtak a drámai változásokhoz, és mit gondolnak a jövőről, a hogyan továbbról:
Te tudod a valódi választ arra, miért halmozod a cuccokat?