Eltemették a szerbiai iskolai lövöldözés áldozatait, rendőröket vezényeltek ki az oktatási intézményekbe
Ez a helyzet Szerbiában az iskolai mészárlások után:
Ez a helyzet Szerbiában az iskolai mészárlások után:
Az én hazám egyszerű vonalakból rajzolódik ki: vonalakból, amelyeket törődő tanárkezek segítenek megrajzolni. Tanárkezek, amik addig fognak, míg elhiszed, hogy magadtól is megy. Tanárkezek, amiket senki nem akar megbéklyózni.
Minden szülő odavan azért, ha az oviban, suliban dicsérik a gyerekét. De mi van akkor, ha nem (csak) pozitívak a visszajelzések? Ki hogy viseli a szembesítést? Lucáék történetében több forgatókönyv is felmerül.
Csak a tavalyi évben több mint ezerháromszáz új magyar diákot írattak be osztrák intézményekbe. De vajon hogyan néz ez ki a gyakorlatban? Egy érintett édesanya elmesélte nekünk, miért is költöztek az osztrák határhoz.
Nagy a hajtás a suliban, és nincs támogatása senkinek, ha azt érzi, elfáradt, motivációt vesztett, vagy bántják. Reakció jellemzően akkor van, ha botrány kerekedik. Ilyenkor aztán vagy elbagatellizálják, ami történt, szőnyeg alá söprik, vagy megpróbálnak megszabadulni a „problémás gyerektől”. Miközben pontosan tudjuk, hogy senki nem jókedvéből „hülye”.
Ezek az eszközök nem fognak eltűnni, csak még okosabbak lesznek. A diákokat arra kéne felkészíteni, hogyan bánjanak velük: mik a veszélyeik, a lehetőségeik.
Miért kell harapófogóval kihúzni a gyerekekből, mi történt velük az oviban/suliban? Szakembert kérdezett Szabó Anna Eszter.
Minden gyerek tehetséges, állítja pedagógus, tananyagfejlesztő szerzőnk, és hozzáteszi: csak lehet, hogy nem abban, amit a mai iskolarendszer értékel. A cikk segít abban, milyen irányban lenne érdemes keresgélnetek.
Vajon melyik állással kínálna meg Dumbledore (ha még élne)?
Lássuk, milyen kolis túlélési technikákat ismersz!