A szamárköhögés-fertőzés kapcsán kirobbant botrány okán összefoglaljuk, mit kell tudni a betegségről, hogyan lehet védekezni ellene, és kik tartoznak leginkább a rizikócsoportba.
Sokat tanultunk a vírusról az elmúlt két évben, és most ennek fényében kell felkészülnünk az újabb fertőzésekre.
Sportteljesítménye és sikerei vitathatatlanok, közéleti megnyilvánulásai már kevésbé.
Akkor ez most Covid-tünet vagy nem Covid-tünet, karantén, önkéntes karantén, PCR vagy most ne legyen PCR, rendkívüli szünet, rendkívüli kérdőív, rendkívüli rálátás a rendkívül bizalmas adatokra, információtöbblet és információhiány, „tegye fel a kezét, aki kapott oltást!” – nagyjából ilyen a kisgyerekes élet omikron idején, címszavakban.
Szakértőnk elmagyarázza, miért gond az, hogy a 12–18 év közötti diákoknak csak egynegyede kapta meg a védőoltást, és mit kellene tenni gyerekeink védelmében.
„Jó kicsit csekkolni, hogy nem rozsdásodtunk-e be, legyen szó a munkáról vagy a szocializálódásról… szeretjük a remetelétet, de azt nem szeretnénk, hogy teljesen elveszítsük a kapcsolatot a külvilággal.”
„Csak JÓT akarok!”
Miközben a világ a koronavírusra és az ellene védelmet nyújtó oltásokra figyel, úgy tűnik, mintha megfeledkeztünk volna a többi betegségről. Pedig…
Mit tudunk? Honnan tudjuk, amit tudunk? Mi alapján döntünk? Mi lenne, ha másképp döntenénk? Mit okoz az országok „önzősége” világszinten? Minek oltatni, ha úgysem tűnik el a vírus teljesen? Mit jelent az, hogy az önkéntesek dilemmája? Egyetlen cikkben lehetetlen minden kínzó kérdést megválaszolni, de Dudics Emese azért sok mindent körüljárt. Biztosan maradt bennetek még kérdés, bátran írjátok meg kommentben, mert folytatjuk!
Melyik ajánlott védőoltást érdemes beadatni? Mit kell mérlegelni? Egyáltalán, miért lesz egy ajánlott oltásból kötelező, mint ahogy a bárányhimlő elleni oltásnál történt? Szakértő segítségével jártunk utána a témának.