A Partizán dokumentumfilmje bemutatja, hogyan torzította el a kormányzati kommunikáció a közbeszédet, és hogyan vált a gyűlölet a politika fő eszközévé.
Megszavazták a Pride-ot betiltó törvénymódosítást. Arcfelismerő szoftverrel kémlelik majd a tömeget, hogy jól megbüntessék, aki a szabad szerelemért, a hiteles önmagáért, és a szeretteiért vonul.
A Diafilmgyártó Kft. tavaly ünnepelte a 70. születésnapját, most pedig megjelent a Dia könyv – A magyar diafilmgyártás története is. A diázás sokak kedvence, de azt talán kevesen tudják, hogy milyen célokat szolgált eredetileg a szalagos film, és kinek köszönhető, hogy a kétezres évek elején Magyarországon újraéledt a műfaj.
Beszámolók szerint az előadások különböző kisebbségi csoportok, köztük az LMBTQ-emberek és az őket támogatók iránti ellenszenv fokozására irányultak: azt célozták, hogy undort és megvetést provokáljanak ki a szinten tartó képzésen jelenlévő mintegy 150 segítő szakemberből. Az előadók között van két neves pszichiáter, mindketten az MTA doktorai, valamint a Mandiner újságírója. Megkerestük az érintett szereplőket, köztük a Pécsi Tudományegyetem vezetőit is.
70 éves lett az otthoni diafilmezés, amely ma már szinte csak Magyarországon örvend változatlan népszerűségnek. Ti szoktatok otthon diázni? Mi a kedvenc filmetek?
Az orosz háborús propaganda még a fogyatékkal élő és árva gyerekeknek is talál feladatot a háborúban.
Ma érkezett a szomorú hír, hogy 71 éves korában elhunyt Csordás László. Ő volt azoknak a négyes ikreknek az egyik tagja, akiket a Rákosi-rendszer „államosított”, és propagandacélokra használt fel. Lászlóra korábbi cikkünkkel emlékezünk.
Kívülről provokált szorongás, óriásplakát-kampány a neved. Dr. Gyurkó Szilvi írása boldogságról és annak hiányáról, a félelem árusairól, és az egyetlen lehetséges válaszról.
Fiatal, de már többszörösen elismert történész, aki a kommunista agitátorok tevékenységéről írt könyvet, ennek révén pedig elég mélyen kiismerte a propaganda működési módozatait. Nem véletlenül mondja: „Lehet politikai kommunikációnak, vagy álhírgyártásnak, manipulációnak hívni, más meg csak úgy írja le: a hétköznapjaink, hiszen teljesen körbevesz minket, és azért ez egy elég szorító, fojtogató ölelés.”
„Lassan, hidegen, csípősen mászott fel a gerincemen az ijesztő felismerés, hogy itt tartunk: ha valaki ma Magyarországon őszintén vállalja magát, az már propaganda” – írja Kanicsár Ádám András, aki arról mert írni, hogy meleg, és felnőttként biciklizni tanul.