Nem Magyar vagyok, hanem magyar – Avagy merjünk kisbetűsek lenni!
„Talpra, magyar!” – ebben a két szóban Petőfi nem csupán egy buzdítást fogalmazott meg, de azt is összefoglalta, miért fontos számomra, hogy ehhez a nemzethez tartozom.
„Talpra, magyar!” – ebben a két szóban Petőfi nem csupán egy buzdítást fogalmazott meg, de azt is összefoglalta, miért fontos számomra, hogy ehhez a nemzethez tartozom.
És te mit tennél meg a saját szabadságodért? „Mikor máskor gondolkozzon ezen az ember lánya, mint október 23-án? Amikor nemcsak azzal szembesülhetünk, milyen fontos a szabadság, hanem azzal is, milyen következményei vannak annak, ha elbukjuk a szabadságharcunkat.”
Amikor kifordul a világ a sarkaiból, amikor felbolydul körülöttünk minden, ki máshoz is fordulhatnánk vigaszért, mint az állatokhoz? Így tett Szabó Magda, Szántó Piroska és Weöres Sándor is.
Addig is, amíg az előző 12+1 pont teljesül, mit szólnátok mondjuk például ezekhez? Vigyázat! Viccelünk!
Magyarok! Férfiak és asszonyok! Hallgassatok ide! Szerintünk érdemes lenne nekiállni végre, és teljesíteni a következő pontokat:
Folyamatosan csatlakoznak támogató szülők, tanárok, jelenlegi és volt diákok, iskolák és egyesületek a Miskolci Hermann Ottó Gimnázium tiltakozásához. A tantestület végső elkeseredettségében írt nyílt levelet a közoktatás helyzetéről. De vajon mekkora jelentősge van a NEM-nek? És mennyit ér?
Úgy tűrünk minden mérgező helyzetet – otthon, a munkában, a közéletben –, mintha ez valamiféle virtus volna, mondja Feldmár András. A nemzetközileg elismert magyar pszichoterapeuta szerint ennek az lesz a vége, hogy megbetegszünk. A párizsi terrortámadásról, a gyerekeinkről, a gátlásokról, a halálról, az életről beszélgettünk vele... sokszor zavarba ejtő szókimondással. D. Tóth Kriszta interjúja.