„Legyinteni a Kolumbusz-kérdésre maga a privilégium. És ignorancia. De elvakultan ledönteni a szobrait, sóval felhinteni mindent, ami a nevét viseli, az cseppet sem oldja meg azt a problémát, amit az ő neve szimbolizál.”
Egy dolog nem változik soha: szépek akarunk lenni, és ezért szinte bármire képesek vagyunk.
Mit ünneplünk ma? Egyáltalán van-e okunk ünneplésre?
Melyik híresség portréja a kedvencetek?
„Jelen keretek nem adnak lehetőséget a modern pedagógiai módszerek alkalmazására, hisz a hatalmas mennyiség a minőség rovására megy” – állítja történelemtanár szerzőnk, aki több szempontból is csalódott:
Hat izgalmas Churchill-idézet, és ami mögötte van – így emlékezünk a beszédhibás kisgyerekből lett irodalmi Nobel-díjas, híresen nagy szónok politikusra halálának évfordulóján.
A régi típusú szóbeli érettségiken állítólag gyakran megesett az a trükközés, hogy az utolsó tételek valahogy nem kerültek be. Ezek között biztosan ott voltak az ’56-os forradalom és szabadságharc eseményei, mert azt időhiány és/vagy politikai okok miatt sokan nem is tanulták történelemórán. Szakértőnk összefoglalója ezt igyekszik pótolni.
Utódja, Gerald Ford ma 45 évvel ezelőtt mentette fel Richard Nixon amerikai elnököt, aki a Watergate-botrányba bukott bele. Az ügy az oknyomozó újságírás alapjait rakta le, de az ismert szereplők mellett több nőnek is fontos szerepe jutott – bár nem mind ugyanazon az oldalon álltak.
A mohácsi csata a magyar történelem egyik kiemelten tragikus eseményének számít, a legtöbben a Jagelló királyokat okolják a vereségért. De volt esélye egyáltalán Magyarországnak az Oszmán Birodalom ellen? Történész szakértőnktől megtudhatjuk.
Kinek hány pontja lett?