Ki tud-e lépni a bántalmazott az áldozati szerepből, és mi történik, ha az identitása részévé válik, hogy bántották? Mi köze az áldozatiságnak a politikához? Hogyan használják a politikusok eszközként, és visszaüthet-e ez a taktika?
Várady Nórával, a Nyitottak vagyunk vezetőjével beszélgettünk az elfogadás hiányának hosszú távú hatásairól a munka világában, a cégvezetők felelősségéről, a bújtatott és kevésbé bújtatott előítéletekről és arról, miért jó nekünk, ha a közösség, amelyben dolgozunk, sokszínű.
Közeledik a karácsony, a szeretet ünnepe. De mi valójában, pszichológiai értelemben a szeretet? Tudunk-e jól szeretni, és tudjuk-e, hogyan szerethetnek jól minket? Mi az, amire a leginkább vágyunk? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Gesler Lili pszichológussal, A szeretet atomjai című könyv szerzőjével.
Szlavicsek Judit nagy fába vágta a fejszéjét: a Doszpot nyomoz című művében a volt bűnügyi nyomozót tette meg főhősének, az olvasót pedig visszarepíti a kilencvenes évek Budapestjére, ahol többek között a Fenyő-gyilkosság, egy sorozatgyilkos és az Aranykéz utcai robbantás borzolta a kedélyeket.
Személye sokáig furcsán megosztó volt, olyannyira, hogy 2015-ben külön nevet is adtak a jelenségnek: az Anne Hathaway-szindróma lett az, amikor az ember mindent jól csinál, a társadalom mégis kritizálja ezért. Hogyan élte meg a színésznő a támadásokat, és hol tart most az (önismereti) útján?
„Szinte mindig a származásomról kell beszélnem, holott én nem vagyok az összes roma ember, nem vagyok szociológus” – mondja Farkas Franciska, akit Bereczki Szilvia kérdezett: újrakezdésekről, nepáli rendezéséről és arról, miért nem dolgozik színészként másfél éve Magyarországon.
Négykötetnyi férfi főszereplő után Terézia Mora, magyar származású német író egy okos, szép, szenvedélyes, a környezete szerint azonban kissé trampli nőt tett meg főhősének. A Muna avagy az élet fele egy sodró erejű szerelem kapcsán ugyanúgy érinti a párkapcsolati abúzus és a szenvedélybeteg szülő mellett felnövő gyerek problémáját, mint a női léttel, valamint a szépséggel járó terheket, és azt, hogy mennyivel nehezebb nőként érvényesülni.
Izlandot az határozza meg, hogy kevesen lakják. Na meg a szél – mondja A megkerülhetetlen Izland című könyv szerzője, akivel Fiala Borcsa beszélgetett tengeribetegségről, viking küzdősportról és forró talajban sült kenyérről.
Görcsi Péter első regénye, a Várni a 29-esre azt a temérdek magyar fiatalt képviseli, akik feladták az itthoni küzdelmet, és inkább külföldön kezdtek új életet. A könyv nem romantizálja a kivándorlást, nem ácsol kolbászból kerítést a külföldi létnek. Érzékenyen mutatja be azokat a dilemmákat, amikkel egy harmincas magyar ember küszködik, aki inkább bevállalja a fizikai munkát, a kényelmetlen lakhatást a szabadságért cserébe.
Az Amilyen akkor voltam című regény főszereplőjéhez saját életéből merített inspirációt Amber Smith írónő: a könyv egy kamaszkorban történt szexuális zaklatás feldolgozását kíséri végig.