Ma két éve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Hogyan hatott a háború a szexuális és nemi kisebbségekre? „A 22 éves Makszim Csernov közel kilenc hónapot élt a megszállt Herszonban, az mentette meg, hogy alig ment ki a lakásból. Az LMBTQ-közösség más tagjainak nem volt ekkora szerencséjük.” Marina Bakijeva ukrán újságíró riportját Vonnák Diána fordításában olvashatjátok.
2022-ben ukrán nők és lányok közül kerültek ki leggyakrabban az emberkereskedelem európai áldozatai – az előrejelzések szerint idén sem várható a helyzet javulása, sőt:
Mikor és hogyan lehet vége a háborúnak? Működnek a szankciók? Mit érez az ukrán, és mit az orosz nép a háborúból? Egy éve támadta meg Oroszország Ukrajnát, ennek kapcsán beszélgetett többek között ezekről a kérdésekről Dián Dóri Rácz András Oroszország-szakértővel:
Mi lesz veletek, ukrán gyerekek? Dr. Gyurkó Szilvia helyzetjelentése a háború nyolcadik hónapjának elején.
„A Vogue címlapjára kerülni nagy megtiszteltetés és a világ sok sikeres és prominens emberének álma. Az egyetlen dolog, amit mindannyiuknak kívánok, hogy ez ne az országukban dúló háború miatt történjen meg” – kommentálta az ukrán first lady az interjút.
Hátrányos helyzetű gyerekeket programozásra tanítani talán kicsit merész ötletnek tűnik, de ha elolvassátok Chripkó Lili helyszíni riportját, megértitek, miért nem az.
Olga és a férje hivatásos nevelőszülők, akik a háború miatt Kárpátaljáról menekültek Magyarországra – és így jogi patthelyzetbe kerültek. Az ukrán törvények szerint ugyanis ők a gyerekek gyámjai, viszont nem biztos, hogy ez a státusz elég jogalap arra, hogy hosszabb távon külföldön is elláthassák a gyerekek gyámságát – főleg menekültként.
A következő napokban, hetekben és hónapokban is észben kell tartanuk, hogy milliók szorulnak segítségre, köztük kiskorúak is. A háború kirobbanása óta kétmillió ukrán gyerek kényszerült arra, hogy elhagyja az otthonát, és sok esetben az apukáját is.