Címke: patriarchátus

Bár a világ számos részén a nők lehetőségei korlátozottak, sőt gyakran a férjük vagy apjuk árnyékában, elnyomásban élnek, léteznek olyan közösségek is, ahol éppen a nők töltik be a vezető szerepet az élet számos területén. A matrilineáris társadalmakra jellemző, hogy a család nevét és a vagyont is a lányok öröklik, és ők viszik tovább. Sőt, olyan különleges hagyományokkal is találkozhatunk, mint a „sétáló házasság” a Kínában élő moszuók körében.

A tömeg ereje a kitartó, közös ellenállásban rejlik. Abban, hogy aktív szemlélői és résztvevői vagyunk annak a világnak, amelyben élünk. Pont, mint bonobók.

Pünkösdhétfőn Orbán Viktor a Patrióták Európáért franciaországi tanácskozásán tartott beszédet – csak épp ennek nem minden részlete fedte a valóságot.

A nők helyzete sokat javult, de továbbra is alacsonyabb fizetést és kevesebb elismerést kapnak – éppen ezért a „férfiak lemaradása” igencsak félrevezető narratíva.

Az utóbbi évek egyik legkevésbé meglepő statisztikája, hogy a nők elhagyják a vallási intézményeket, amelyek sokáig a férfiaknál alacsonyabb rendűként kezelték őket.

A nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenségek alapjai óvodáskorból eredeztethetők, később pedig a munka-magánélet egyensúlyra, a karrierben való előrejutásra és a családi dinamikákra is hatnak.

A történelem folyamán a fiúk és a férfiak elsőbbséget élveztek az élelemhez való hozzáférésben, ami idővel testi különbségekhez vezetett, és talán még a nők alárendeltségének fenntartásában is szerepet játszott.

Annak ellenére, hogy sem a történelem, sem a biológia nem bizonyítja, hogy ez mindig is a férfiak világa lett volna, az, hogy a patriarchátusra egyetemes és elkerülhetetlen berendezkedésként gondolunk, mélyen gyökerezik kultúránkban.

Lehet, hogy a férfiak számos területet még mindig uralnak, de ha nem lennének a nők találmányai, felfedezései, irodalmi és művészeti alkotásai és minden más általuk elvégzett munka, ők sem tartanának ott, ahol ma.

A megváltozott világhoz igazodva a szülői szerepeket is át kell gondolni. Remek fogódzót ad ehhez egy új könyv, az Apának lenni, amelynek szerzője a Berlinben élő újságíró, Tillmann Prüfer, aki négy lány apja, és hosszú ideje kutatja az apaság mibenlétét – írja Both Gabi.