Címke: bántalmazás

Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára szerint volt kivizsgálás, „mint ahogy mindig”, a súlyos sérülés körülményeit azonban nem tisztázták.

Számít, hogy karizmatikus? Hogy jóképű férfi? Hogy sokat tett le az asztalra? Rengeteg kérdés merülhet fel, amikor egy ünnepelt sztár, rendező, sportoló neve egy bántalmazásról szóló ügy kapcsán kerül elő. A szociálpszichológus szerint ilyenkor gyakran nem az áldozat szemszögéből nézünk a történetre, hanem arra koncentrálunk: mit adott nekünk az illető, mit tett a hazáért, a nemzetért.

Az ENSZ jelentése szerint hőhullámok idején, amikor az emberek összezárva, frusztráltan, kialvatlanul próbálnak túlélni a forróságban, közel 30 százalékkal is megnőhet a nők ellen elkövetett gyilkosságok száma.

Minden hatodik 60 év feletti ember tapasztal bántalmazást, a görög példa azonban megmutatja, hogy ha az áldozatok beszélni kezdenek, az intézmények pedig hajlandóak erre reagálni, akkor elindulhat a változás.

Nehéz hálából gondoskodni valakiről, ha ő maga nyújtja be a számlát azért, mert a világra hozott.

Hogyan veszíti el egy anya a gyerekét egy bántalmazó kapcsolat után? Látlelet arról, milyen az, amikor a rendszer nem védi meg az áldozatokat.

Felpofozni, leütni, szemétként kidobni – még mindig vannak idehaza, akik úgy ítélik meg: a nőverés bagatellizálásával el tudnak adni nekünk egy szelet pizzát vagy egy rántott csirkemellet.

„Addig nem nyugszanak, amíg tönkre nem tesznek valakit, hogy a hátukon felkapaszkodva hírnevet, pénzt szerezzenek maguknak.” Ismerős hozzáállás, ugye? Pedig lehetne másképp is:

Nem lehet eleget beszélni róla. Ha csak ezzel a nyolc ponttal tisztában lenne mindenki, jobban állnánk az áldozathibáztatást illetően.

Az örökös készenlét rendkívül fárasztó, a nők többsége mégis így kénytelen létezni a nyilvános terekben a korábbi negatív tapasztalatai, és legfőképp: a zaklatók miatt. Tóth Kinga író-költő vendégposztja.