Bár a mérgező mondatok általában a kinézetünkkel, a teljesítményünkkel, az érzelmeink kifejezésével kapcsolatosak, valójában nem rólunk szólnak. Mire érdemes figyelnünk, hogy ne adjuk tovább őket? Pszichológusokat kérdezett Simon Eszter.
„Lépj ki a kellemetlen helyzetből, lépd meg a változást, és lépj túl, azaz gyógyulj meg lelkileg is a bántalmazásból” – ebben nyújt segítséget négy corvinusos hallgató, akik egy iskolai projektből kétnapos rendezvényt hoztak létre az abúzus különböző formáinak áldozatai számára. Velük beszélgettünk.
Mr. Rochester, Heathcliff, Edward Cullen, Hardin Scott… ha bármelyik irodalmi rosszfiútól megdobban a szíved, ez a cikk neked szól:
Arra neveltek bennünket, hogy hangzatos tanácsokkal pikk-pakk megoldjuk a másik gondját, ám ezzel többet ártunk, mint gondolnánk. Most depresszióval küzdőkkel gyűjtöttük össze, mi az, ami csak ront az állapotunkon, és hogyan lehet VALÓBAN segíteni.
Ijesztő, hogy olyan gondolatok formálják a valóságunkat, amelyeket talán nem is tudatosítunk magunkban. Hogy szélsőséges példákat hozzunk: simán be tudjuk beszélni magunknak, hogy szerelmesek vagyunk valakibe, meg azt is, hogy (már) nem. Meg mindent, amit e két pont közt érzünk…