„Sokan vagyunk. Főleg asszonyok. Mindenkit veszteség ért. Kit ilyen, kit olyan. Az egyik elveszítette a gyermekét, a másik a házát, más valaki egyszerre mindkettőt. Van, akinek egy szempillantás alatt omlott össze az élete.”
Ha eddig azt hitted, hogy szegény csigabigának ég a háza ideki, és úgy gondoltad, hogy a szerző egy lángokban álló csigaházat fest eléd a dalban, akkor elárulom neked, hogy a a csigának semmi baja. (Megfejtés: égbolt. ) Összeállítottuk a legviccesebb félreértéseinket és félrehallásainkat.
A köztünk élő klasszikus, aki teljesen kortárs: Jordán Tamás. Aki történetesen épp most vasárnap ünnepli a születésnapját.
Az elmúlt hetekben kaptunk tőletek néhány jogos kritikát, és ezekbe most szépen beleállunk.
Ne áruljátok el a Borcsának, de csak azért tartjuk itt a WMN-nél, hogy etessen bennünket... ha kíváncsiak vagytok rá, hogy miért szeretjük, amikor ő főz az irodában, akkor olvassátok el és nézzétek meg ezt a cikket.
Egy percig sem szeretnénk azt állítani, hogy egy átlagos szülő könnyű helyzetben lenne. Ám a hétköznapi nehézségek egészen más megvilágításba kerülnek, ha elolvasod, hogy néz ki ugyanez egy gyerekotthonban.
Az iskola kiöli a kíváncsiságot, elveszi az egyéniséget, leszoktat a játékról, az önállóságról, egyengyerekeket akar látni, akikkel nincs semmi probléma. Ezt nem mi állítjuk, hanem maguk a gyerekek egy angliai felmérésben. A magyar gyerekeket hivatalosan meg sem kérdezik erről.
Bemész, leveszed, kifizeted, hazaviszed, megeszed. És közben nem igazán gondolkodsz. Próbáld ki egy napra, milyen az élet a városfalakon túl! Megmondjuk, hogyan:
Ritkán jársz moziba a gyerekkel, mert nem tudod eldönteni, mennyire lesz durva a film? Ha mégis elmentek, akkor meg fogalmad sincs arról, mit kezdjetek a látottakkal? Mi megnéztük a Robinson Crousót premier előtt, és elmondjuk, miért érdemes nektek is látni.
Külön tantárgyak nincsenek, egyenruha, kalap és kötelező naptej van. Reggel negyedóra a szülőkkel közösen, és levegő, levegő, levegő, ha esik, ha fúj. És akkor a házi feladat egészen különleges rendszeréről még nem is beszéltünk. Nem lehetne, hogy mindnyájan ausztrál első osztályosok legyünk?